Pasztörizálás, a prevenció

Magyarországon több járványos megbetegedést is ismerünk az elmúlt évtizedből, melyek a pasztörizálatlan nyers tej fogyasztása miatt következtek be, ugyanakkor a szakember hangsúlyozza, a tej nem elsődleges hordozója a kullancsvírusnak.

– A nyers tej is okozhat vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást – nyilatkozta Ön a közelmúltban. A nyers házi tej is lehet kullancsok által terjesztett vírus hordozója. Milyen betegségekről van szó?

– A nyers, nem hőkezelt tejben lehetnek mikroorganizmusok: vírusok, baktériumok, amelyek emberi megbetegedést okozhatnak. Amennyiben a tejelő állat „virémiás”, azaz a vérében vírus található, ez megjelenik a tejben is mindaddig, amíg a virémia fennáll. Kullancsvírus esetében az állatorvos szerint ez kb. 9 napig tart.

– Milyen tejek lehetnek érintettek?

– A szabadban tartott, legelő tejelő állatba fúródó, vírushordozó kullancs viheti be az állatba a vírust, amelyben azután a vírus szaporodik, majd az állat vérébe jut, onnan pedig a tejébe. A kötetlen állattartás kedvez ennek.

Illusztráció, Fotó: 123RF

– A családi gazdaságokból származó tejeket említette. Miért?

– Az istállóban tartott állatok kevésbé vannak kitéve kullancscsípésnek. A nagyüzemi tejtermelésből származó tej pedig pasztőrözés után kerül a fogyasztóhoz. Rendszeres az állatorvosi vizsgálat. A családi gazdaságokat is rendszeresen vizsgálja az állami intézményi hálózat.

– Mennyi tej elfogyasztása esetén jelentkezhet veszélyeztetettség?

– A nyers tej rejthet kockázatot. Nem ismert ez a mennyiség. A 2007. évi kecsketej közvetítette járvány során a betegek 0,5- 1 liter tejet vásároltak. A betegek között volt egy év alatti csecsemő is. A tej fertőzőképessége valószínűleg függ a benne levő vírus mennyiségétől.

– Kik a veszélyeztetettek, a magasabb rizikójú csoportok?

– A kullancsencephalitisre minden ember fogékony (kivéve a fertőzést korábban átvészelteket és a védőoltottakat). A foglalkozásuknál fogva veszélyeztetett személyeknek (erdész, vadász, erdei dolgozó, mezőőr, stb.) a munkáltató kötelessége felajánlani a kullancsencephalitis elleni védőoltást. A civil lakosság kirándulás, gombaszedés, tájfutás, horgászat, vadászat, kutyasétáltatás és egyéb hobbi során szerezhet kullancsot. Számukra és mindazok számára, akik kullancsos területen élnek vagy dolgoznak, az egyéni védekezésen (öltözet, kullancsriasztók, kullancsvizit-és kullancsentávolítás) kívül a védőoltás nyújthat védelmet. Magas rizikójú területnek számít Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. Ezekből a megyékből származik a hazai kullancsencephalitis megbetegedések döntő többsége.

– Zalában volt példa járványos megbetegedésre a kecsketejjel.

– 2007-ben 26 személy betegedett meg Zala és Vas megyében egy zalai kecskefarmról származó nyers kecsketejtől. Néhány évvel később egy őrségi gazdaságból származó tehéntejtől 5 személy betegedett meg.

– Van-e prevenció a tejfogyaszást tekintve?

– A pasztörizált tej és az ebből készült tejtermék biztonságos. A megfelelően pasztörizált tej csíramentes, azaz sem baktériumot, sem vírust nem tartalmaz.

Illusztráció, Fotó: 123RF

– Hogy veszi észre a gazda, tünetek az állatokon?

– A kullancsencephalitis vírusa nem okoz látványos tünetet az állaton: a virémia alatt csökkenhet a tej mennyisége, az állat lehet lázas, levert, bágyadt, más esetben pedig az állat egészségesnek látszik. A vírushordozás kb. 9 napig tart. Utólagosan szerológiai vizsgálattal lehet igazolni, hogy az állat átesett kullancsvírus fertőzésen, de ez nem rutin eljárás.

Illusztráció, Fotó: 123RF

– Mi az állatorvosok feladata?

– Az állatorvos felelős az állomány egészségéért, a beteg állat kezeléséért. Elsősorban a tuberkulózismentes állományért. Ismétlem, hogy a kullancsencephalitis vírussal fertőzött állat gyakran nem mutat betegségtünetet. Az állat a vírusfertőzés után bizonyos ideig védettséget szerez. Az állatorvosok feladatáról az állategészségügyi hálózat kompetens nyilatkozni.

– Mennyi ideig fertőző a tej?

– Tudomásom szerint az állat kb. 9 napig hordozza a vírust, amely ezalatt a tejben is megjelenik. A vírus az állati hámsejtekkel és limfocitákkal kerül a tejbe. A hőkezelés (pasztőrözés, forralás) során a vírus (és más lehetséges kórokozó is) inaktiválódik.

– Tej tárolása szempont-e?

– A hűtés nem inaktiválja a vírust. Összefoglalva szeretném hangsúlyozni, hogy a tej közvetítette kullancsencephalitis nem gyakori és nem az elsődleges terjedési módja a kullancsencephalitisnek.

agrotrend.hu / GG.