Állattenyésztés

Gazdálkodás

Projekt a kiváló minőségű sertéshús érdekében

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Tudományegyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén.

A Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – megvalósuló program célja olyan növénytermesztési és takarmányozási technológiák kidolgozása, melyek kiváló minőségű és nagy élvezeti értékű sertéshús előállítását teszik lehetővé.

Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója a mintegy 3,3 milliárd forintos, a kormány sertéságazat-fejlesztési programjával összhangban álló projekt nyitóeseményén hangoztatta: fontos, hogy a jövőben több és jobb minőségű sertéshús kerüljön a magyar fogyasztók asztalára és a külföldi piacokra.

Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja közölte, a program huszonhat önálló kutatási feladatból áll. Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, illetve olyan takarmány-előállítási technológiákra fókuszálnak, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.

Komlósi István, a DE agrártudományi karának dékánja azt emelte ki, hogy a konzorciumi együttműködés a tagok erősségeire épít: a Debreceni Egyetemnek a növénytudományban, a Kaposvári Egyetemnek az állattudományban vannak kiváló eredményei, a Bonafarm csoport pedig felismerte, hogy kutatási eredményeket nemcsak megrendelni érdemes, hanem részt venni is azok elérésében.

Fotó:123RF

A jelenlegi hárommillió egyed körüli hazai sertésállomány éves takarmányigénye meghaladja az 1,2 millió tonnát, ami – a sertéságazat fejlesztési program megvalósulása esetén – 2,5 millió tonna fölé emelkedhet. Miután a sertéshús előállítása során a takarmányozási költségek aránya 70% fölötti, fontos, hogy a gazdasági állataink takarmányozása a lehető leghatékonyabb legyen. Ehhez az szükséges, hogy a megtermelésre kerülő abraktakarmány-bázist olyan fajtákból/hibridekből (kukorica, búza, árpa, szója) állítsuk elő, amelyek nem csak a termés-mennyiség és annak kémiai összetétele szempontjából megfelelőek, hanem magas emészthető táplálóanyag hozammal is rendelkeznek – áll a konzorcium közleményében.

A konzorciumi tagok olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek emésztésfiziológiai szempontból is minősített hazai gabonák és fehérjeforrások nemesítésére, termesztésére és takarmányozási célú felhasználására épülnek úgy, hogy jövőbeni alkalmazásuk jelentős ökonómiai és ökológiai előnyöket jelentsen az ágazat számára.

A munka során a kutatásban résztvevők kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, hiszen ezen anyagok (mikotoxinok) egészségkárosító hatása jelentős károkat okoz az állattenyésztőknek (nagyobb mortalitás, kedvezőtlenebb reprodukciós teljesítmény, kisebb növekedés a haszonállatoknál, kedvezőtlen takarmányértékesítés).

A konzorcium a két egyetem révén ötvözi a szakterülethez kötődő jelentős eredményeket felmutató kutatói szférát, a Bóly Zrt. révén pedig a piacorientált K+F+I tapasztalatokat és az üzleti szemléletet.

agrotrend.hu / Bonafarm Zrt., MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés