2020.10.31., szombat , Farkas

Állattenyésztés

2020. július 02. csütörtök • 07:57

Sertésprogram indul Ukrajnában

Tekintve Ukrajna közelségét, agráradottságait és például a baromfipiaci sikereit, figyelmünk nem lankadhat irányában. Nem beszélve azokról a párhuzamokról és tanulságokról, amelyek mutatkoznak.

Idén már írtam e rovatban arról, hogy Ukrajna sertésszektora romokban hever az afrikai sertéspestis miatt. Most arról számolok be, hogy ötéves program indul feltámasztására.

Figyeljünk az áthallásokra!

Az ukrajnai Húsipari Szövetség aggodalmai a drága és kevés hazai vágóalapanyag miatt elérték azt a szintet, amikor maguk is a beavatkozás mellett döntöttek. Ötéves sertésprogramot hirdetnek a még talpon lévő termelők életben tartására, és ambiciózus célokat tűznek ki az állomány növelésére. A nagyüzemi sertéstartók modernizálására és kapacitás-bővítésére irányuló projekt a szektor beruházásainak ugrásszerű növelését tűzte ki célul. Ehhez várják a külföldi befektetőket is, és igen jó megtérüléseket ígérnek.

Az elmúlt hat évben több mint kétezer ukrajnai sertéstermelő ment tönkre. A 2014-ben felfutásnak indult pestisjárvány 2017-ben érte el eddigi csúcspontját, amikor 163 kitörést regisztráltak az országban. Ezek viszont a vadállomány mellett a háztáji és a nagyüzemei kört egyaránt érintették. Mivel csak a háztartásoknak fizetnek kártalanítást, sok farm nem tér vissza termelésbe. Emiatt az alacsony kitörésszám, ami a valóságban ennek sokszorosa, hiszen nem jelentik a megbetegedéseket.

A termelés a vonzó árak ellenére sem emelkedik, ahogy a belföldi piac sem, pedig az átlagjövedelmek ott is ütemesen nőnek. A helyi termék hiányát az import pótolja, főként az EU-ból (vámmentesen!) és Kanadából. Megjegyzem ugyanakkor, hogy ez nem ugrott meg látványosan. Arról van szó, hogy a sertéspestis pusztításával párhuzamosan emelkedő árak miatt az ukrajnai lakosság sertéshús fogyasztása felére esett vissza az elmúlt hat évben, 25-ről 12 kilogrammra fejenként. Ráadásul a külföldön dolgozók, a Krímben elcsatolódott és az ellenőrzésen kívüli területek lakosság miatt is szűkült a piac. Az Európai Unió sertéshúsexportja Ukrajna irányába 2018-ban érte el a csúcsát, 108 ezer tonnát. Tavaly ez 89 ezer tonnára szűkült, 2020 első harmadában pedig – a koronavírussal összefüggő zárlatok miatt - az egy évvel korábbi szint 46 százalékára esett.

Az új sertésprogram célja a korábbi csúcsnak számító 1991-es állatlétszám, 20 millió egyed visszaállítása. Adataik szerint, idén január elsején mindössze 5,7 milliós volt az állomány, és ebből is csak 3,3 millió egyed volt a nagyüzemekben. A piac ellátásában még mindig jelenetős szerep jut a háztáji, otthon levágott sertéseknek. A sertésállomány 42 százaléka volt háztáji 2019-ben. Nem véletlen, hogy a húsipar még ötven százalékban sem tudja kihasználni kapacitásait. Így pedig nem lehet versenyképes még saját belföldi piacán sem.

Programjuk célja nem csak a belföldi piac megőrzése, hanem komoly exportpiaci terjeszkedés megalapozása is. A magas világpiaci árakat, amelyek ugye nem rövidtávon jellemzik a sertéshús világpiacát, ők is szeretnék kihasználni. A termelés növelésének pedig nem lesz korlátja a környezetterhelés és állatvédelem, ahogy az egyre inkább jellemző az EU tagállamaiban. Tekintve ehhez a kedvező takarmány-ellátási lehetőséget, a tengeri szállítás potenciálját, komolyan kell vennünk Ukrajna törekvéseit. Emlékezzünk Oroszország hasonló stratégiájának sikerére! Ráadásul Ukrajna a baromfihús vonalán már egyre komolyabb tényező a világpiacon is. Most ezt szeretnék a sertésszektorban is elérni. Ukrajnában azért mások a léptétkek is, mint nálunk. A legnagyobb sertésfarm például 25 ezer kocát tart, a 30 legnagyobb tenyésztő pedig összesen 151 ezret. Sokat mondó lehet számunkra, hogy kalkulációik szerint az ukrajnai sertéstermelés költségei a brazil, az amerikai és a kanadai költségszintekkel szemben is versenyképesek lehetnek. Az ambíciókat jellemzi, hogy 2025-re, a belföldi piacra egymillió tonna, exportra további kétmillió tonna sertéshúst szeretnének eladni.

Ukrajna januári sertésállománya és sertéshústermelése, ezer egyed, ezer tonna

Forrás: USDA          2020 előrejelzés

 

A közeljövő „kis”tigrise

A mezőgazdaság versenyképességének növelése kiemelt stratégiai tényező Ukrajna számára. Parlamentjük tavalyi döntése szerint idén októbertől megnyitják a földpiacukat is, és jelentős tőkebeáramlásra számítanak minden agrárszektorukban. Bár földet csak 2024-től vehetnek majd a külföldiek, a 32,5 millió hektáros szántóterület és 42,7 millió hektáros mezőgazdasági terület világpiaci szinten is kiemelt jelentőségű, különös tekintettel igen jó minőségére, termőképességre, és a hatalmas birtokméretekre.

Annak, aki még mindig nem venné komolyan észak-keleti szomszédunk agárpotenciálját, íme, néhány adat Ukrajna mezőgazdaságáról:

  • a világ csernozjom területének közel harmada, ami szántóföldjeik közel 60 %-a;
  • az ország területének 86 %-a, mintegy 52 millió hektár potenciálisan művelhető, ebből 33 millió hektár a szántó;
  • itt található Európa két legnagyobb gazdasága (654, illetve 615 ezer hektár);
  • a kárpátaljai térségben az üzemek átlagos mérete a hazaihoz hasonló, de gyorsul a koncentráció;
  • a GDP 12%-a, az export 30 %-a;
  • a világ legnagyobb napraforgó termelője, 6-7. kukorica és búzatermelője, de top 10-es a szója, repce, árpa, cukorrépa termelésében is;
  • az export harmada gabona, negyede növényi olaj, 12-15 százaléka olajosmag;
  • a növénytermesztés: állattenyésztés aránya 72:28%;
  • évente több mint 40 millió tonna gabonaexport;
  • összesen 47 millió tonnás tárolókapacitással rendelkeznek;
  • 13 tengeri kikötőjük kapacitása 40 millió tonna körüli évente.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.