Állattenyésztés

Gazdálkodás

Sikerágazat a szarvasmarha-tenyésztés – a kettős hasznosítású fajtáknak van és lesz is jelentősége

Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány az utóbbi években – mondta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján, Kocséron.

Czerván György az adatokat részletezve elmondta, a tejhasznú tehénállomány a két éven át tartó nemzetközi tejpiaci válság ellenére is 8 százalékkal nőtt 2010 és 2016 között, a húshasznú tehénállomány pedig hat év alatt a kétszeresére bővült. A vágómarha-kibocsátás 2016-ban 86,7 milliárd forint értékű volt, a tejágazat hasonló teljesítménye 145,1 milliárd forint volt. Ezen sikerekben jelentősen közrejátszott az a központi támogatás-politika, amellyel a kormány, illetve a Földművelésügyi Minisztérium, az összes, unió adta lehetőséget kihasználva segítette az ágazatot.

Idehaza ma összesen 838 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 379 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 34 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja.

Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy régen honosult, a hazai klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodott, magyar fajtáról van szó, még inkább figyelemre méltó ez a teljesítmény.

A kormány tavaly mintegy 41 milliárd forint termeléshez kötött és 20 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatással segítette a szarvasmarha ágazat munkáját. Emellett kifejezetten a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 60 millió forint tenyésztésszervezési támogatást kapott.

A kocséri szakmai fórumon dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője kijelentette: a kettős hasznosítású fajtáknak van és lesz is jelentősége Magyarországon. A szakember a termelési eredményeinek elemzésével bizonyította, hogy lehet egy fajtát egyidejűleg tej-, illetve húsirányba is nemesíteni. Ezt támasztja alá, hogy 2001 óta az 5000 kilogramm éves tejtermelés (fajtaátlag) mára 6400 kilogrammra nőtt, miközben a hústermelő-képesség és a húsminőség is javult.

Húth Balázs az egyesület nevében kéréseket is megfogalmazott a kormány felé. Egyrészről támogatást kért a tenyészértékbecslés hatékonyabb végzéséhez (genomikus tenyészértékbecslés), másrészről szorgalmazta a marha tőkehús általános forgalmi adójának csökkentését.

Utóbbival kapcsolatban Czerván György elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium továbbra is elkötelezett az élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentése tekintetében. Eddig a sertés tőkehős, a baromfi, a tojás és a friss tej adóját mérsékelték, és ha a gazdaság teljesítménye azt engedi, újabb termékek kerülhetnek ebbe a körbe.

agrotrend.hu / FM 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés