2022.06.29., szerda , Péter, Pál

Állattenyésztés

2022. május 15. vasárnap • 14:40

Sok még a tévhit a haszonállattartásról

Elítélik az antibiotikumokat és a szabadtartásos technológiát részesítik előnyben a fogyasztók, a haszonállattartással kapcsolatban azonban számos tévhit él az emberek fejében – derült ki a Kometa felméréséből. A húsipari vállalat által készített kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy egyre nő az olyan termékek iránti kereslet, amelyek emelt szintű állatjóléti feltételeket biztosító gyártóktól származnak.

A legtöbben ugyan tisztában vannak azzal, hogy mit takar az állatjólét fogalma, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen körülmények az ideálisak az állatoknak, már megoszlanak a vélemények. A Kometa nemrég felmérést készített a fogyasztók körében. Ennek eredményei szerint a válaszadók döntő többsége szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást.

Fotó: Pixabay

A megkérdezettek 94 százaléka szerint az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás, 96 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az állatjóléthez hozzátartozik a betegségek megelőzése és az állatorvosi ellátás biztosítása is. Az antibiotikumok alkalmazását azonban a legtöbben elítélik, a felmérés tanúsága szerint tehát sokan inkább hagynának szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy szükség esetén antibiotikummal meggyógyítsák.

– Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociá­ciók társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot, és nem hagyja, hogy szenvedjen, és megfertőzze a többit – hívta fel a figyelmet Hollósy Tibor, a Kometa beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese. Majd hozzátette: a gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, a megbetegedést viszont mielőbb kezelni kell.

Míg sokak szemében az antibiotikumok használata a legrosszabb dolog, ami egy haszonállattal történhet, a szabadtartás a legjobb tartási módszer a fogyasztók szerint. A szakemberek ugyanakkor ezt is másként látják. Marian Stamp Dawkins, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora szerint a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű. Sőt szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is. Ezzel a gazdálkodók is egyetértenek, a tapasztalatuk ugyanis az, hogy a szabadtartásos rendszerben például a domináns baromfik csipkedhetik társai­kat, ami fokozhatja a stresszt, ezáltal akár megbetegedésekhez is vezethet.

A szakemberek szerint a kisgazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák, a termelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük.

Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója megjegyezte: az állatot tisztelni kell, akár kis-, akár nagygazdaságokról van szó. Jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és amelyet a lehető legjobb körülmények között tartottak.

Ezzel együtt is dinamikusan nő az azon termékek iránti kereslet, amelyek esetében a gyártók garantálni tudják, hogy kiemelten fontos számukra az állatok jólétének biztosítása. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92 százaléka hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. Ugyanakkor míg a nők esetében valóban döntő szempont lehet az állatjólét kérdése, a férfiak továbbra is inkább az ár alapján választanának a húspultban szereplő kínálatból.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.