Sok mindent kell fejleszteni a hazai sertéságazatban

Az állattartó ágazatok szempontjából kiemelkedő helyen szerepel a kiszámíthatóság, az ágazati szereplők biztonsága és a szereplők tevékenységéhez mérten arányosított jövedelem- és kockázatmegosztás. Különösen igaz ez a lazán szabályozott ágazatokra, így a sertéságazatra – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A NAK sertéságazati munkacsoportja az ausztriai Linzben járt tanulmányúton – illusztráció: 123rf

Több ország példája mutatja, hogy az ágazatokon belüli jövedelemviszonyok konfliktusmentes szabályozása és a minden szegmensben jövedelmező termék-előállítás csak magasan szervezett termékpálya esetén valósítható meg.

Magyarországon sok teendő van nemcsak fejlesztési, de főleg szervezési oldalról.

Annak érdekében, hogy hosszú távon is kiszámítható sertéságazati viszonyokat lehessen megteremteni vagy akár támogatások nélkül, vagy átmenetileg a jelenlegi támogatási szint megtartásával nemzetközileg is versenyképes ágazati működést lehessen létrehozni.

Mindezek megteremtésének szükségessége és az afrikai sertéspestis (ASP) vadállományban történő hazai megjelenése is indokolta, hogy a NAK még több figyelmet szenteljen 2018-tól az ágazatnak. A NAK sertéságazati alosztálya májusi ülésén döntött úgy, hogy

az ágazat meghatározó termelői és feldolgozói köreit képviselő 5-5 taggal létrehoznak a piaci folyamatokkal és az ágazat leglényegesebb problémáival foglalkozó munkacsoportot.

A munkacsoport tagjai a szakmai szervezetek képviselőivel közösen, szeptember végén tanulmányúton vettek részt az ausztriai Linzben, amelynek célja az volt, hogy megismerjék az osztrák vágósertés-felvásárlási és -árkialakítási rendszert.

Az osztrák börze működésének fő eredménye, hogy az „előnytelen” struktúra ellenére is magasabb árakat tudnak a termelők és a feldolgozók számára is elérni a piac átláthatósága által, valamint azzal, hogy a kereskedelmi átadási ár követi az alapanyag árváltozásait.

A termelők a feldolgozókkal partnerségben tiszta játékszabályokat alakítottak ki, a vágóhidak ellátása folyamatosan és zavartalanul biztosított, az ármozgások pedig kiegyenlítettek.

Jelenleg több mint 2,5 millió sertés a börzén keresztül kerül a vágóhidakra, és az így kialakított ár a börzén kívüli kereskedés tekintetében is etalon.

Ezt mint úgy teszik, hogy az élőállat-termelési önköltségük minimálisan a német önköltség alatt, illetve a dán önköltség felett alakul.

Az osztrák példa az integráltság szemszögéből is követendő. Példásan működik a vágósertések vágás utáni minősítése és a termékpálya információs rendszere.

A tapasztaltak alapul szolgálhatnak a hazai rendszer elengedhetetlen új alapokra helyezése során is.

agrotrend.hu