Fórián Zoltán

Szerző

Számokban a német sertésszektor összeomlása

Ezen oldalon már számos alkalommal elemeztem a német sertésszektor helyzetét. Szükségszerű tisztában lennünk vele, hiszen az árazáson keresztül odabilincseltük magunkat hozzá. Bár ennek megváltoztatására a hírek szerint már indultak kezdeményezések, jelenleg még függésünk erős. Az alábbiaknak a legfontosabb piaci tendenciákat statisztikai adatokkal alátámasztva mutatom be.

Válság válság hátán

Az azért már egy válság biztos jele, hogy Németországban nem csak drágább, hanem immár drágábban is üzemeltethető egy villanyautó, mint egy dízel. Nem elég a kevés és gyakran nem is üzemelő töltőállomás, most még a drasztikus áremelkedések is a kijózanodás felé terelik a piacot. Nos, ehhez hasonló zsákutcába sodorta magát a német sertésszektor is. A problémái már akkor elkezdődtek, amikor piaci modelljüket (még sertéshús importőr korukban) az exportra építették. Az elmúlt harminc évben kialakítottak egy valóban hatékony és hatalmas sertésintegrációt, de ez a gyenge pont megbosszulta magát, amikor a sertéspestis betört az országba. A 100 millió sertést integráló rendszer ugyanis nem tudta ellensúlyozni a harmadik országok, főleg Kína beviteli tilalmát. Pechükre, ezt a hatást számos egyéb is fokozta. Úgy, mint a koronavírus járvány, a méregzöld politika sikere, az elszálló takarmányárak, az energiaválság és persze a munkaerő gondok. Németország tavaly elvesztette az európi versenyt Spanyolországgal szemben, és – ha nem is szándékosan, de – cserbenhagyta malac és sertés beszállítóit, Hollandiát, Dániát, Belgiumot. A jövő sötét fellegei között ott vannak a KAP elvárásai, az új fogyasztói trendek is. E folyamatok számszerű alátámasztását az Agrarheute minapi cikke alapján foglalom össze.

  1. Először is látványosan csökken a német sertésállomány. Amikor a csúcson volt 2012-ben, 28,3 milliós volt. Tavaly már 26 millió alá csökkent, idén májusban pedig már csak 24,7 milli volt. A helyzet azóta gyorsuló ütemben romlik.
  2. Visszaesett a vágások száma is. Ez nem tavaly, hanem már évekkel ezelőtt elkezdődött, de idén ez is nagyobb sebességre kapcsolt. (2010-hez képest tavaly mintegy 9 százalékkal vágtak kevesebbet.) Idén, augusztusig bezárólag 2,9 százalékkal esett vissza a vágás darabszáma, aminél nagyobbat csak Görögországban esett ez az adat az EU-ban. Ez pedig azt jelenti, nem csak a hazai sertésállomány, hanem a vágóállat import visszaesésének ütemében is csökkent a vágás.
  3. Az első félévben 1,2 százalékkal, 31,5 ezer tonnával csökkent a sertéshús termelés. Mindez növekvő átlagos vágósúlyok mellett, hiszen a pestis miatti kitiltások óta gyakorlatilag folyamatosan torlódik a vágó alapanyag, tovább eszik, nagyobb súllyal ér a vágóhídra. Hogy ezt is lássuk folyamatában: 2010-hez képest a visszaesés tavaly 7 százalékos volt.
  4. Az élőállat import mutatja leginkább az integráció összeomlását. Hollandiából és Dániából a 2015. évihez képest 17 százalékkal kevesebb malacot és hízót, valamint 50 százalékkal kevesebb vágósertést vittek be tavaly. Mondanom sem kell, idén ez is gyorsul.
  5. A sertéshús export mindezekből következően szintén látványosan zuhan. A 2010-es bázishoz képest 6,5 százalékos a visszalépés.

 

Németország sertéshús exportja, ezer tonna

(összes, EU-n belüli)

Forrás: statista.com

 

Erste Agrár előrejelzések

  • A tanulságok megfontolandók: hiába a nagy hatékonyságú, és piacbefolyásoló méretű tömegtermelés, ha több ponton (takarmány, malac, vágósertés) importra épül, és az exportpiaci válságok két vállra fektetik. Ebből a szempontból Spanyolország helyzete sem megnyugtató. Bár most dübörögnek, felettük is lebeg a kasza.
  • Ami mindebből következtetésként biztosan levonható, az az, hogy Németországnak sürgősen új sertésstartégiára van szüksége. Ez pedig a jelenleginél jóval kisebb szektort fog lefedni. Sok sertéstartó máris átment másodállásúvá, hogy legyen fix jövedelme, és tömegesen várnak arra, hogy Hollandiához hasonlóan a kormány pénzzel segíti majd kiszállásukat a szektorból. Az új felállás egy hosszú évekig tartó agónia során fog kialakulni.
  • Az átalakítási kényszert fokozza az állatjóléttel és az intenzív állattartás környezeti hatásaiból fakadó támadási felület.
  • Kisebb német termelés, kisebb export, következésképp kisebb nyomás irányunkban is. Bár jelenleg nagyon sok a változó, nekünk is szükségünk van egy konszenzuson alapuló sertésstratégiára, amelynek alapját a termelők együttműködésének kell képeznie. Enélkül maradunk a jelenlegi, igencsak ingoványos úton, amiről nem tudjuk hová vezet.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés