FÓKUSZBAN

Nitrátérzékeny területen gazdálkodik? Minden előírásnak megfelel?

Nitrátérzékeny területen gazdálkodik? Minden előírásnak megfelel?

Magyarország termőterületének jelentős része nitrátérzékenynek ...

Az AVHGA kezessége aktív szerepet játszik az agrárfinanszírozásban

Az AVHGA kezessége aktív szerepet játszik az agrárfinanszírozásban

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ...

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

A tarlók gyommentesítése a jó mezőgazdasági gyakorlat fontos ...

Állattenyésztés

2018. augusztus 12., vasárnap • 16:17

Tolnában pusztult el a legtöbb méh

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Ennek okát még vizsgálják, de azt feltételezik, hogy egy speciális növényvédő szer okozza.

A megyénkben tevékenykedő körülbelül hétszázhatvan méhész tulajdonában összesen mintegy negyvennyolcezer méhcsalád van. A méhészeteket huszonkilenc felügyelő ellenőrzi évente. Évről évre egyre többen foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek oka többrétű, sokan a munkanélküliség miatt, mások hobbiból, míg egy szűk réteg jövedelemkiegészítés miatt vág bele - írja a teol.hu.

Rengeteg méh pusztult el, oka egyelőre ismeretlen - fotó: pixabay.com

Hozzáértés nélkül azonban nem sok sikert hoz. Ráadásul az elmúlt nyolc évből hat nem volt sikeres, amiben nagy szerepe volt az időjárásnak. 2010-ben állandóan esett az eső, 2013 márciusában havazott, tavaly pedig egy ciklon tépázta meg az akácvirágot.

Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnöke elmondta, az idei év is vegyesre sikerült, az akác közepes, a repce nagyon gyenge, a hárs jó, a selyemfű és a galagonya szintén jól teljesített gyűjtés szempontjából. A legnagyobb gondot a napraforgó okozta, és nemcsak azzal, hogy kaptáronként még a tíz kilós mézmennyiség sem jött össze, hanem a méhpusztulás miatt. Ennek a növénynek a vetőmagját neonikotinoidos csávázószerrel kezelik mielőtt a földbe kerül, majd a virágzáskor a méhek találkoznak vele, ami halálos méreg a rovaroknak – mondta a megyei elnök.

Nemzetközi publikációk sora vezeti vissza a rovarok elhullását, rossz tájékozódását – ami miatt nem találnak haza – a csávázószer hatására. A méhészeknek ez nagy árbevétel-kiesést okozott, hiszen, ahogy mondani szokták: az akác jelenti számukra a nettó árbevételt, az összes többi méz pedig fedezi a költségeiket.

Hogy a jövőben a méhek megmaradnak-e, az kérdés, bár az biztató, hogy neonikotinoidos csávázószert többet nem lehet használniuk a termelőknek hazánkban sem. Az uniós országok többségében már eddig is tiltva volt. Tolna megyében a méhpusztulás az országos átlagnál jelentősebb volt, főleg Dombóvár környékén.

Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese. Hazánkban egyébként az egy kilométerre vetített méhsűrűség a legnagyobb Európában, de talán az egész világon is: négyzetkilométerenként tizenhárom család gyűjtöget és végzi a beporzást.

Egy másik méhész, Vas megyéből így írta le az idei évet: a repce rövid ideig virágzott, nevetségesen gyenge volt a hordás. Az akác egy közepes évjáratot hozott, nyolc-tízezer ezer tonna között lehet az országos mézmennyiség. Hárs és selyemfű csak az ország egy részén volt, ahogy hallottam, közepes mennyiséget adtak. Napraforgót idén is nagy területen találtak a méhészek, de sok mérgezés történt a virágzása idején, így erről a növényről csak harmadannyi virágport gyűjtöttek a méhek, mint máskor. A mérgezések okait még mindig vizsgálja a hatóság.

A méhészek a pangóvizekbe került növényvédőszerre, vagy a szomszédos csemegekukorica-tábla rovarölőszeres kezelésére is gyanakodnak. Összességében a normális húsz-huszonötezer tonnás magyar méztermésnek csak kétharmadára, mintegy tizenhatezer tonnára számíthat a szakma.

agrotrend.hu / teol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.