FÓKUSZBAN

További demonstrációkat szerveznek az alma felvásárlási ára ellen

További demonstrációkat szerveznek az alma felvásárlási ára ellen

Az üzemek árai teljes összhangban vannak, így felvetődik a kartellgyanú ...

Megjelent a Profi magazin legfrissebb száma!

Megjelent a Profi magazin legfrissebb száma!

Gépesítés nélkül szinte elképzelhetetlen a fejlődés, ...

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

A tarlók gyommentesítése a jó mezőgazdasági gyakorlat fontos ...

Állattenyésztés

2018. augusztus 12., vasárnap • 16:17

Tolnában pusztult el a legtöbb méh

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Ennek okát még vizsgálják, de azt feltételezik, hogy egy speciális növényvédő szer okozza.

A megyénkben tevékenykedő körülbelül hétszázhatvan méhész tulajdonában összesen mintegy negyvennyolcezer méhcsalád van. A méhészeteket huszonkilenc felügyelő ellenőrzi évente. Évről évre egyre többen foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek oka többrétű, sokan a munkanélküliség miatt, mások hobbiból, míg egy szűk réteg jövedelemkiegészítés miatt vág bele - írja a teol.hu.

Rengeteg méh pusztult el, oka egyelőre ismeretlen - fotó: pixabay.com

Hozzáértés nélkül azonban nem sok sikert hoz. Ráadásul az elmúlt nyolc évből hat nem volt sikeres, amiben nagy szerepe volt az időjárásnak. 2010-ben állandóan esett az eső, 2013 márciusában havazott, tavaly pedig egy ciklon tépázta meg az akácvirágot.

Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnöke elmondta, az idei év is vegyesre sikerült, az akác közepes, a repce nagyon gyenge, a hárs jó, a selyemfű és a galagonya szintén jól teljesített gyűjtés szempontjából. A legnagyobb gondot a napraforgó okozta, és nemcsak azzal, hogy kaptáronként még a tíz kilós mézmennyiség sem jött össze, hanem a méhpusztulás miatt. Ennek a növénynek a vetőmagját neonikotinoidos csávázószerrel kezelik mielőtt a földbe kerül, majd a virágzáskor a méhek találkoznak vele, ami halálos méreg a rovaroknak – mondta a megyei elnök.

Nemzetközi publikációk sora vezeti vissza a rovarok elhullását, rossz tájékozódását – ami miatt nem találnak haza – a csávázószer hatására. A méhészeknek ez nagy árbevétel-kiesést okozott, hiszen, ahogy mondani szokták: az akác jelenti számukra a nettó árbevételt, az összes többi méz pedig fedezi a költségeiket.

Hogy a jövőben a méhek megmaradnak-e, az kérdés, bár az biztató, hogy neonikotinoidos csávázószert többet nem lehet használniuk a termelőknek hazánkban sem. Az uniós országok többségében már eddig is tiltva volt. Tolna megyében a méhpusztulás az országos átlagnál jelentősebb volt, főleg Dombóvár környékén.

Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese. Hazánkban egyébként az egy kilométerre vetített méhsűrűség a legnagyobb Európában, de talán az egész világon is: négyzetkilométerenként tizenhárom család gyűjtöget és végzi a beporzást.

Egy másik méhész, Vas megyéből így írta le az idei évet: a repce rövid ideig virágzott, nevetségesen gyenge volt a hordás. Az akác egy közepes évjáratot hozott, nyolc-tízezer ezer tonna között lehet az országos mézmennyiség. Hárs és selyemfű csak az ország egy részén volt, ahogy hallottam, közepes mennyiséget adtak. Napraforgót idén is nagy területen találtak a méhészek, de sok mérgezés történt a virágzása idején, így erről a növényről csak harmadannyi virágport gyűjtöttek a méhek, mint máskor. A mérgezések okait még mindig vizsgálja a hatóság.

A méhészek a pangóvizekbe került növényvédőszerre, vagy a szomszédos csemegekukorica-tábla rovarölőszeres kezelésére is gyanakodnak. Összességében a normális húsz-huszonötezer tonnás magyar méztermésnek csak kétharmadára, mintegy tizenhatezer tonnára számíthat a szakma.

agrotrend.hu / teol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.