Tolnában pusztult el a legtöbb méh

A megyénkben tevékenykedõ körülbelül hétszázhatvan méhész tulajdonában összesen mintegy negyvennyolcezer méhcsalád van. A méhészeteket huszonkilenc felügyelõ ellenõrzi évente. Évrõl évre egyre többen foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek oka többrétû, sokan a munkanélküliség miatt, mások hobbiból, míg egy szûk réteg jövedelemkiegészítés miatt vág bele – írja a teol.hu.

Rengeteg méh pusztult el, oka egyelõre ismeretlen – fotó: pixabay.com

Hozzáértés nélkül azonban nem sok sikert hoz. Ráadásul az elmúlt nyolc évbõl hat nem volt sikeres, amiben nagy szerepe volt az idõjárásnak. 2010-ben állandóan esett az esõ, 2013 márciusában havazott, tavaly pedig egy ciklon tépázta meg az akácvirágot.

Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnöke elmondta, az idei év is vegyesre sikerült, az akác közepes, a repce nagyon gyenge, a hárs jó, a selyemfû és a galagonya szintén jól teljesített gyûjtés szempontjából. A legnagyobb gondot a napraforgó okozta, és nemcsak azzal, hogy kaptáronként még a tíz kilós mézmennyiség sem jött össze, hanem a méhpusztulás miatt. Ennek a növénynek a vetõmagját neonikotinoidos csávázószerrel kezelik mielõtt a földbe kerül, majd a virágzáskor a méhek találkoznak vele, ami halálos méreg a rovaroknak – mondta a megyei elnök.

Nemzetközi publikációk sora vezeti vissza a rovarok elhullását, rossz tájékozódását – ami miatt nem találnak haza – a csávázószer hatására. A méhészeknek ez nagy árbevétel-kiesést okozott, hiszen, ahogy mondani szokták: az akác jelenti számukra a nettó árbevételt, az összes többi méz pedig fedezi a költségeiket.

Hogy a jövõben a méhek megmaradnak-e, az kérdés, bár az biztató, hogy neonikotinoidos csávázószert többet nem lehet használniuk a termelõknek hazánkban sem. Az uniós országok többségében már eddig is tiltva volt. Tolna megyében a méhpusztulás az országos átlagnál jelentõsebb volt, fõleg Dombóvár környékén.

Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sûrûség, az uniós átlag tízszerese. Hazánkban egyébként az egy kilométerre vetített méhsûrûség a legnagyobb Európában, de talán az egész világon is: négyzetkilométerenként tizenhárom család gyûjtöget és végzi a beporzást.

Egy másik méhész, Vas megyébõl így írta le az idei évet: a repce rövid ideig virágzott, nevetségesen gyenge volt a hordás. Az akác egy közepes évjáratot hozott, nyolc-tízezer ezer tonna között lehet az országos mézmennyiség. Hárs és selyemfû csak az ország egy részén volt, ahogy hallottam, közepes mennyiséget adtak. Napraforgót idén is nagy területen találtak a méhészek, de sok mérgezés történt a virágzása idején, így errõl a növényrõl csak harmadannyi virágport gyûjtöttek a méhek, mint máskor. A mérgezések okait még mindig vizsgálja a hatóság.

A méhészek a pangóvizekbe került növényvédõszerre, vagy a szomszédos csemegekukorica-tábla rovarölõszeres kezelésére is gyanakodnak. Összességében a normális húsz-huszonötezer tonnás magyar méztermésnek csak kétharmadára, mintegy tizenhatezer tonnára számíthat a szakma.

agrotrend.hu / teol.hu