2020.04.05., vasárnap , Vince

Állattenyésztés

2018. augusztus 14. kedd • 14:45

Továbbra is fontos a húsmarhatenyésztés a támogatáspolitikában

Az elmúlt évben Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány az Európai Unióban.

A szarvasmarha-tenyésztés a hazai agrárium egyik legsikeresebb ágazata. Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány az utóbbi években, ezt pedig kiszámítható támogatáspolitikával segítette a kormányzat - közölte az Agrárminisztérium.
 

A magyartajka fajta puszta túlélése komoly eredmény - fotó: agrotrend.hu
 
Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte, a szarvasmarhák és ezen belül a tehenek számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ban is töretlen maradt. Ennek hátterében a korábbinál jobb piaci körülmények mellett a kedvező támogatási környezet is áll.
 
A tejágazat kibocsátása tavaly, a két éven át tartó válság ellenére is növekedni tudott, a hazai marhahústermelés pedig úgy tudott bővülni, hogy közben az uniós kibocsátás visszaesett.
 
Növekedett a marhahús exportja is, és annak szerkezete is kedvezően változott, csökkent az élőállat kivitel és nőtt a marhahús kivitele.
 
Magyarországon ma összesen 879 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 397 ezer a tehén.
 
Utóbbi adat foglalja magába azt a 35 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja.
 
Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta.
 
Juhász Anikó a támogatásokról szólva elmondta, az agrárium más szereplőihez hasonlóan a szarvasmarha-tenyésztőket is segítették a közösségi források, mint az alaptámogatás, a zöldítés vagy a fiatal gazdák támogatása.
 
Speciálisan ennek az ágazatnak a munkáját segítették a termeléshez kötött támogatások, amelyet mintegy 33 milliárd forint értékben tudtak lehívni a hazai termelők.
 
Különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat.
 
Ez utóbbival kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette, az átmeneti állami támogatások rendszerét 2020-ig mindenképpen fenn szeretné tartani az Agrárminisztérium. Hozzátette: ezen belül egyes állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására vannak elkülönített források.
 

Átmeneti nemzeti források is érkeztek az ágazatba - fotó: Nardai Károly
 
Az európai támogatási rendszer, azaz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban Juhász Anikó kiemelte: annak részaránya – az Európai Bizottság jelen tervei szerint – csökkenni fog.
 
A várhatóan kevesebb forrás mellé azonban több elvárást támasztana a Bizottság.
 
A KAP-on belül megújul a közvetlen kifizetések rendszere, hiszen progresszív, négyszintű rendszer váltja az eddigit, előnyt nyújtva a fiatal gazdálkodóknak, segítve a környezeti és klímavédelmi célok megvalósulását. Az állattenyésztés támogatásán belül változatlan marad a támogatható fajok köre, így továbbra is számíthatnak uniós pénzekre a húsmarha tenyésztők.
 
Juhász Anikó a KAP jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, azt úgy kell megalkotni, hogy folytonosságot biztosítson a gazdák és a tagállami végrehajtás számára,
 
emellett pedig meg kell találni az egyensúlyt a környezeti szempontok érvényesülése, valamint a versenyképesség fenntartása között. Az állattenyésztés tekintetében kulcskérdés a termeléshez kötött, piaci és nemzeti támogatások megtartása, a technológiai megújulás támogatása és a legmagasabb állategészségügyi státus fenntartása.
 
agrotrend.hu / AM

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.