2023.01.28., szombat , Károly, Karola

Állattenyésztés

2022. október 18. kedd • 13:45

Új energiaár-képzésre van szükség

Akik előrelátók voltak és megtehették, azok már évekkel ezelőtt belevágtak energetikai fejlesztésekbe, maguknak termelnek áramot és folyamatosan optimalizálják a működésüket. Ők most szerencsés esetben nulla közeli szerény jövedelmezőséggel tudnak működni.

Azok az állattartók, akik eddig ezt nem tették meg, most nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a felhalmozódó veszteség miatt a támogatott telepkorszerűsítési pályázatokhoz a saját erőt nem tudják hozzátenni. Pedig egy korszerű és egy kevésbé korszerű telep fajlagos energiaköltsége között akár több mint kétszeres is lehet a különbség - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

Az elmúlt időszakban a takarmányra és energiahordozókra fordítandó összeg több, mint duplájára emelkedett. Ennyi tartalék az állattenyésztésben nem képződött az elmúlt években, sőt ennek ellenkezője történt, a gazdaságok zöme felélte tartalékát.

Persze az sem normális, hogy a villamosenergia piaci árát a legdrágábban üzemelő erőmű áraihoz igazítjuk. Mit szólnának az emberek, ha a tej bolti árát a legdrágábban termelő üzem értékesítési árához igazítanák és mindenki, aki olcsóbban termel, ezen a legmagasabb áron értékesíthetné a tejét? Az uniós áramár kialakítása pedig így néz ki, vagyis a villamosenergia-modellben az áram árát a fogyasztás fedezéséhez még éppen szükséges, legdrágábban üzemelő erőmű termelési költsége határozza meg.

Az erőműtípusokat az egységnyi áram (megawattóra) előállítási költsége alapján, ha növekvő sorrendbe rendezzük, akkor a napelem, szélkerék, vízerőmű, atomerőmű, szén- és gázerőmű, végül pedig a kőolajerőmű rangsort kapjuk. Mivel a villamosenergiát olcsón előállító erőműtípusok (nap-, szél-, víz- és atomerőművek) nem mindig elegendőek a fogyasztás fedezésére, ezért a drágán termelő gázerőműveket is üzembe kell helyezni. A földgázár tehát annak ellenére meghatározó, hogy európai szinten a villamosenergia termelés mindössze 20-30 százalékát adja (nálunk 26 százalékot).

Az elszálló energiaárak miatt több tagállam is az árképzés megváltoztatását javasolta. Az egyik megoldás a villamosenergia árának teljes vagy részleges függetlenítése a földgáztól. A Bizottság nyár elején engedélyezte, hogy Portugáliában és Spanyolországban a hatóságok árplafont alkalmazzanak a villamosenergia árába beépülő földgázra, és állami pénzből kompenzálják a termelőket. Az intézkedéssel sikerült leszorítani az árakat, cserébe ugrásszerűen megnőtt az olcsó áram exportja a szomszédos Franciaországba. A rendszer uniós szintre való emelésének a legfőbb akadálya a tagállamok finanszírozó képessége.

További lehetőség egy új piaci modell bevezetése, amikor az elektromos áram árát nem a legmagasabb határköltségű erőműtípus határozza meg. A végleges ár megállapítása során azt vennék figyelembe, hogy az erőművek milyen arányban veszik ki részüket a villamosenergia-mérlegből. Az elképzelést támogató görög kormány szerint ezzel a megoldással akár ötven százalékkal is csökkenteni lehetne a villamosenergia árát, mivel a kereslet által vezérelt földgáz az energiamixnek kevesebb mint a harmadát teszi ki, és részaránya az energetikai átállás során tovább fog csökkenni.

Beszélhetnénk még a rendszerhasználati díjakról és az áfáról is. Ezzel a fejtegetéssel arra szerettem volna rávilágítani, hogy a nem normális árak a nem normális piaci mechanizmusok és a mögöttük álló érdekek miatt alakultak ki. Minél többen látják ezt, annál nagyobb esély van arra, hogy a döntéshozóktól ki lehet csikarni a változást.

agrotrend.hu / MÁSZ

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.