FÓKUSZBAN

Nálunk is számít a legkisebb! Akcióban a 3600-as Massey Ferguson

Nálunk is számít a legkisebb! Akcióban a 3600-as Massey Ferguson

A Massey Ferguson legkisebb erőgépét – a ...

Megállító tábla - paradicsom, paprika, palántasziget, no meg a minőségi borok

Megállító tábla - paradicsom, paprika, palántasziget, no meg a minőségi borok

Így is elmondható, hogy milyen volt az Árpád-Agrár ...

Ha nem jön az aranyat érő eső, nekünk kell segíteni a kalászt!

Ha nem jön az aranyat érő eső, nekünk kell segíteni a kalászt!

Gazdálkodás során gyakran felmerül az a kérdés, hogy a várható ...

Állattenyésztés

2018. február 09., péntek • 16:02

Újszerű génmegőrzési eljárásokkal kísérleteznek Gödöllőn

A Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) munkatársai olyan alternatív módszereket fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a baromfi nőivar mélyhűtött formában megőrizhető legyen. IMAGE elnevezésű projektjük lényeges szerepet tölt be a génbanki infrastruktúra kialakításában és modernizálásában.

Gödöllőtől délre festői táj tárul az autós szeme elé: balra erdős lankák, jobbra kéklő tavak, csend és nyugalom. Itt működik a már 120 éves múltra visszatekintő HáGK – írja a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. nyertes projekteket bemutató Nyerő Magyarok portál.

Az alapvetően haszonállat génmegőrzéssel és tenyésztéssel, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatásokkal foglalkozó központ működteti Magyarország egyetlen in vitro baromfi génbankját, ahol a hímivarsejtekben, az embrionális őssejtekben, illetve a korai ivarszervekben lévő genetikai anyag hosszútávú tárolása történik.

1992-ben alkották meg a Biológiai Sokféleség Egyezményét, ekkor fogalmazódott meg először, hogy a gazdasági állatok – tehát a haszonállatok – is beletartoznak a kihalástól megvédendő fajok körébe.

A gazdasági állatok egynegyedét fenyegeti a kipusztulás veszélye.

Az egyre intenzívebbé vált a mezőgazdasági termelés igényeihez egyre több húst, tojást előállítani képes állományokat (pl. hibrideket) hoztak létre. Ezek az őshonos fajtákat kiszorították a tenyésztésből.

Érdemes tudni, hogy ha valamilyen gazdasági tulajdonság hangsúlyozására szelektálunk, valamit el is vesztünk a másik oldalon – magyarázza Dr. Liptói Krisztina, a HáGK tudományos igazgató-helyettese, az IMAGE (Innovative Management of Animal Genetic Resources) projekt hazai koordinátora.

Az ivarszerv-szövetátültetésért felelős kutató elmondta:

ha később mégiscsak szükség van valamilyen tulajdonságra, amelyet „menet közben” elveszítettünk – lehet ez például egy jobb immunállapot elérése vagy eltérő tojáshéjszín –, akkor a génmegőrzésnek köszönhetően vissza lehet nyúlni a tenyésztésből már kiszorult fajtákhoz, és a kívánt tulajdonságot keresztezéssel, egyszerű tenyésztési eljárásokkal vissza lehet építeni.

Az összességében hétmillió euróval támogatott nagyprojekt célja, az európai haszonállat génbankok innovatív kezelési és irányítási rendszerének fejlesztése genomikai, biotechnológiai és bioinformatikai módszerek továbbfejlesztésével. Kiemelt feladata a genetikai erőforrás gyűjtemények felhasználásának a fokozása.

További cél a génbanki gyűjtemények adataihoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a génbanki gyűjtemények minőségének a javítása. Ezzel a haszonállatok génmegőrzésének hatékonysága növekedhet, ill. a világ különböző pontjain működő génbankok közötti együttműködés javul. A projekt eredményeként létrejön egy webalapú adatbázis is, amelyben könnyen visszakereshetővé válik egy-egy kívánt gén, és az azt őrző bank.

Gödöllőre visszatérve, a projekt magyar része a baromfira, azon belül is az in vitro megőrzési technikák fejlesztésére irányul. – Ha a spermiumot fagyasztjuk, akkor csak a hímivart lehet megőrizni, ami azért jelent gondot, mert a madarak esetében – az emlősökkel ellentétben- a hímivar hordozza az XX-nek megfelelő ZZ elnevezésű ivari kromoszómapárt. Szükség van tehát a nőivar megőrzésére is ( w kromoszóma), ami az embrionális sejtek, valamint a naposkori petefészek mélyhűtésével lehetséges. Az embrionális sejtek közül a projekt keretében az ősivarsejteket mélyhűtjük, majd felolvasztás után ezeket később visszaültetjük egy másik, befogadó embrióba. Amikor a csibe kikel és felnő, a megőrzendő fajta ivarsejtjeit fogja termelni. Ennek a módszertanát fejlesztjük kifejezetten a magyar őshonos fajtáinkra a projektben – mondja Patakiné Dr. Várkonyi Eszter tudományos főmunkatárs.

Dr. Barna Judit tudományos főmunkatárs, a HáGK laborvezetője és állatorvosa hozzáfűzi: – ugyanilyen módon, amennyiben a kelés napján a női ivarszervet kivesszük a megőrzendő fajtából, mélyhűtjük és később átültetjük egy fogadó, recipiens napos állatba, akkor az ott megtapad, és kifejlődik belőle a petefészek, amely már a donortól származó petesejteket fogja termelni. Ha ezeket a tyúkokat az ivarérést követően a megfelelő fajta fagyasztott / felolvasztott spermiumával termékenyítjük, akkor már az első generációban száz százalékban visszakapjuk az eredeti genotípust – magyarázza az ivarszerv-szövetfagyasztásért felelős munkatárs.

Haszonállat Génmegőrzési Központ - A hazai projektcsapat: Dr. Barna Judit, Dr. Liptói Krisztina és Patakiné Dr. Várkonyi Eszter

Így már érthetjük, mekkora értéke lehet a női ivarszervek megőrzését lehetővé tevő technikának. Amikor ugyanezt a célt a baromfi spermium mélyhűtésével akarják elérni, 6-7 generáció termékenyítése-keresztezése (évek munkája, és tetemes spermium-mennyiség) szükséges hozzá és a genetikai anyag 100%-os visszanyerése így sem biztosított teljes mértékben.

A Gödöllőn kutatott eljárás nagymértékben lerövidíti az időt és a belefektetett munkát. Így már érthetjük, mekkora értéke lehet a női ivarszervek megőrzését lehetővé tevő technikának. Dr. Liptói Krisztina elmondja, hogy ugyan a művelet technikai része meglehetősen precíz kivitelezést igényel, a HáGK-ban olyan módszereket próbálnak kidolgozni, amelyek egyszerű körülmények között, viszonylag olcsón elvégezhetők.

Ez természetesen csak a magyar vonatkozása a projektnek, amelyben a francia INRA (L'Institut National de la Recherche Agronomique) vezetésével 18 ország 28 csoportja vesz részt Európából, Amerikából és Afrikából. A génbankok, tenyésztőszervezetek, kutatóintézetek és civil szervezetek közös kutatása fontos szerepet játszik – a nemcsak európai – génbanki infrastruktúra fejlesztésében, és értékes eredményekkel járulhat hozzá az EUGENA (European Gene Bank Network) hálózatához.

agrotrend.hu / nyeromagyarok.eu