Visszaesett a kereslet a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak ugyanakkor növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, jelen helyzetben azonban a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

A hazai elõállítású nyúlhús-termékek 96 százaléka európai piacokon kerül értékesítésre, azonban az egyes országokban elrendelt korlátozások miatt a termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, emiatt a fogyasztói árak is jelentõsen csökkentek. Ennek következtében a feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élõnyúl-felvásárlási árak csökkentéséhez vezet – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

A hazai tenyésztõszervezetek egyik fõ bevételi forrása a belföldre és külföldre történõ tenyészállat-értékesítés. Azonban a jelenlegi járványhelyzet miatt a tenyészállatok külföldre kiszállítása akadozik, bizonyos esetekben megállt. A felvásárlás bizonytalansága miatt érdemes megfontolni a tenyészállatok szokásos frissítését, illetve a termékenyítést.

A járványhelyzet miatt a takarmányokban használt vitaminok ára drasztikusan megemelkedett, ami a takarmányok árában is megmutatkozik (akár 2-4 Ft/kg áremelkedés), valamint további növekedés várható.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a szabad piacon az egyes alapanyagok (pl. szója, olíva, olajpogácsa) hiánya is tapasztalható. Érdemes felkészülni arra, hogy a hosszú távú szerzõdéssel vagy lekötött készlettel nem rendelkezõk várhatóan magasabb áron (akár 10-15 Ft/kg emelkedés mellett) tudnak majd takarmány-alapanyaghoz jutni.

A koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedéseknek köszönhetõen a fuvarozást végzõ társaságok emeltek díjaikon, illetve a járvány gócpontjának számító, a nyúl ágazati export fõ piacát képviselõ Olaszország felé csak jócskán megemelt díjjal vagy egyáltalán nem vállalják a szállítást.

Mindemellett elképzelhetõ, hogy a feldolgozók a csökkentett ár ellenére sem lesznek képesek eladni áruikat az európai piacokon, így megfontolandó a piac beindulásáig a termékek fagyasztott állapotban tárolása. Ez azonban jelentõs többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.

Az erõsen koncentrált, nagy mértékben integrált ágazatokban – mint amilyen a nyúlágazat is – a nehézségek áthidalása érdekében javasolt a felvásárlók/feldolgozók és a termelõk közötti szorosabb együttmûködés.

Nyúlhús-feldolgozás, -értékesítés

A nyúlhús feldolgozását végzõ élelmiszeripari vállalkozások száma a korábbi gazdasági válság következtében jelentõsen csökkent, napjainkban már csak két vágó és feldolgozó mûködik a korábbi hat üzembõl. A nyúlhús-fogyasztás elsõsorban európai piacok – fõként olasz, német és svájci fogyasztók által kedvelt termék – történik, ezért az olaszországi korlátozások jelentõsen érintik a termékek export értékesíthetõségét.

A feldolgozott termékek 96 százaléka kerül exportpiacokra, ezért a termékpálya minden szereplõje aggodalommal figyeli az olasz, a német és a svájci járványhelyzetet, valamint a fogyasztók étkezési és vásárlási szokásainak változását.

A feldolgozóipari üzemek legnagyobb problémája az értékesítés jelentõs mennyiségi visszaesése és az árak folyamatos csökkenése mellett, hogy a hazai termelõk hezitálnak a tenyészállatok szokásos frissítése ügyében. Több termelõnek az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben végezzen-e termékenyítést, lesz-e folyamatosan felvásárlás, amely a feldolgozható alapanyag rendelkezésre állásának bizonytalanságát eredményezi.

A nyúlhús-feldolgozóipar számára hosszabb távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek (pl. közvetlenül tepsibe vagy serpenyõbe tehetõ termékek) gyártása jelenti a piacok bõvíthetõségét, ehhez azonban jelentõs beruházásokra lenne szükségük. A feldolgozást végzõ vállalkozások számára további fejlõdést eredményezhetne, ha a hazai piacon is sikerülne a nyúlhúsfogyasztást népszerûsíteni.

A feldolgozóüzemek tárolási kapacitásai, mélyhûtõ tárolói nem alkalmasak a hosszabb idejû készletezésre, illetve saját források terhére a készletek hosszabb távú finanszírozása is jelentõs forrás-lekötést igényelne, amelyhez nincs megfelelõ tõkeellátottságuk.

A koronavírus-járvány elhúzódása az exportszállítások elmaradását eredményezheti, amely miatt a felhalmozódó készleteket mélyhûtött állapotban szükséges tárolni a piacok megindulásáig. Ez az átmeneti tárolás jelentõs többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.

(Az elemzés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttmûködésében készült.)

agrotrend.hu / NAK