Kertészet

40 év után itt a vége… Miért hagyunk fel a dinnyetermesztéssel?

Nehezen kezdem az írást, annyi minden kavarog bennem. Egyrészről az emlékek, a jó élmények, a gyerekkorom, másrészről pedig a mai napig kialakult helyzet. Itt nem csak arról van szó, hogy valami nem működik, ezért tovább állunk, hanem az elmúlt 40 év munkájáról. Negyven év és több generáció családi munkájáról, melyet az idén fájó szívvel ugyen, de befejeztünk. Megpróbálom leírni: Miért hagyunk fel a dinnyetermesztéssel…

Gyerekkoromban meghatározó szerepet töltött be a nyári dinnye szezon minden szempontból. Nagyban hozzásegített ahhoz, aki vagyok. A hozzáállás, a munkaszeretetet, a szüleim által mutatott értékrend… Ezeket ma is képviselem! Mindig is kivettem a részem a feladatokból. Az általános iskola szeptemberi kezdésénél nekem a nyári dinnye élmények sorakoztak, míg másnak a nyári táborok pillanatai. Nem bántam egy percet sem, imádtam minden egyes pillanatát, a légkörét, a környezetet.

fotó: pixabay.com

Gyerekként természetesen másképp fogja fel az ember… Örültem, hogy mentünk, „csavarogtunk”, pakoltuk a pótkocsikat, a kamionokat, az éjszakai nagybanik hangulatát. Érdekes belegondolni – most, hogy már van egy kislányom -, hogy mi is a jó döntés. A családdal ritkán sikerült hosszabb időre elmenni nyaralni, mindig a gazdaság töltötte ki a szabadságunkat.

Ez most sem változott ugyan, de azt hiszem ezzel nincs is baj, mert a mezőgazdaság valójában az életed részét képezi, nem pedig egy munkahelyet. A gabonaaratás után -, vagy az esetek nagy részében már közben – a dinnye szezon dübörgött. Épp, hogy feleszméltél, meg volt mit kezdjél a nyári időszakkal.

Tudjátok milyen megszervezni egy szedést? Amíg nem nekem kellett csinálni, nagyon egyszerűnek tűnt. Első körben, mikor már a kereskedőkkel egyeztettem, vagy épp a piacra jártam, szinte csak leadtam, hogy mikorra, mennyi kell…

Ma már tudom, hogy milyen összehangolni a csapatot, hogy amíg a kamionra készülök, addig a hazai piac sem állhat le, emberből pedig nincs több. A görögdinnye esetében azért sem egyszerű, mert nincs ráírva, hogy érett vagyok, szedjél le. Megvan a technikája a szedésnek, a kopogtatásnak, sárga-e a feneke, elszáradt-e szár… Mind egyben jelentik, hogy érett, na de mennyire?

Ugye megvan az az érzés, mikor felvágod a megvásárolt dinnyét és megvan szakadva a közepe, vagy már túlérett. Egy szedőnek tudnia kell, hogy mikor szedheti és mikor késő, vagy még korai. Az persze teljesen más tészta, hogy a piacon, vagy a boltokban, hogyan és mennyi ideig van tárolva, hűtve, és mikor kerül a polcokra…

És arról nem is beszéltem, hogy figyelsz az öntözésre, az tápanyagokra, a napsütéses órák számára… Egy biztos: teljes embert vagy inkább többet kíván, a maga sajátos szépségével együtt, amiért azt mondod érdemes csinálni. És ezen a ponton térjünk is a lényegre! A multik megérkezésükkel átalakították az emberek vásárlási szokásait, az enyémet is. Egyszerre, egy helyen, még akár a minőség kárára is. Több kereskedő, kisbolt, piaci árus is feladta a tevékenyégét, ezáltal az általunk kiszolgált vevők száma is megcsökkent.

A hazai piac szinte elfogyott, külföld maradt kevesebb pénzért. Addig gyűrűzött mindez, hogy új piaci lehetőségeket kellett keresnünk, teljesen megújítottuk a vevőink körét. Szépen haladtunk tovább, a megoldandó feladatokkal, a jó élményekkel, bosszús napokkal együtt. Voltak ugyan nehezebbek, voltak fantasztikusak, de ilyen a mi szakmánk…

Folyamatosan változik, minden egyes év más. Végső dátum Amiért azonban most meghoztuk a döntésünket nagyon összetett. Kezdve a palánta rendeléstől. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a rendelt tökre oltott dinnye palántákat felcserélték, nem azt kaptuk, amit rendeltünk, kiderült, hogy mindez azért van, mert ha nem értél oda időben szépen odaadták másnak, a többi okot meg inkább hagyjuk is. Igen kérdezhetitek, hogy miért is rendeljük és miért tökre oltott. Kezdjük talán onnan, hogy a szabadgyökerű dinnye a mostani időjárási kitettséget nem bírja.

Utána jöjjön a következő tényező, ami nemcsak esetünkben, de több helyen is előfordul. A munkaerő. A csapatunk kiöregedett, nyugdíjasok, már nem várhatom el azt a teljesítményt, amit 10 vagy 5 éve, mégis kitartóan helyt álltak az idei évben is. A falu fiataljai elköltöztek, akik itt maradtak, pedig nem ehhez a munkához vannak hozzászokva.

A légkondi, telefon, és játékok egy dinnye szedés, és kamion pakolás esetében nehezen megoldható. Igen tudom, 30 -35 fok, sehol egy felhő, dolgozunk 10 órát is, ha úgy alakul, igen sok, tudom, mert dolgoztam benne, mostam dinnyét minden egyes darabját, ha úgy hozta az élet. Mivel ott voltunk, láttam mi megy ki a kezünkből.

Sohasem küldtem ki sem a hazai piacra, sem külföldre olyan szállítmányt, amit tudtam, hogy „sáros”, mégis nálunk is előfordultak hibák, sérelmek, de megoldottuk. Most már az is nagyon nehéz feladatot jelent, hogy ne legyen nagyon koszos a dinnye, vagy 4 kg alatt ne dobjátok fel a kocsira, mert visszaküldhetik…

A harmadik tényező, a saját termelőtársaink… Belegondolni is borzasztó, hogy az irigység, a tapasztalatlanság, más utáni sóvárgás képes megőrjíteni az embereket. Minden egyes évben azzal küzdöttünk, hogy még idő előtt leverik az árakat, mert szabadulni akarnak a terméktől. Több régi termelővel beszélve, mind egy hangon vagyunk, hogy rengetegen vannak, akik azt hiszik ez könnyű, simán megcsinálja ő is. Aztán mikor a számaik már 1 millió forint/ hektár költségét is megugrották pánikolni kezdenek. Eladni mindent, minél előbb és minél olcsóbban…

A 2019-es év kirívóan szánalmas és borzasztó volt. Ezeknek az egy év alatt akarok meggazdagodni termelőknek köszönhetően a lengyel külföldi piacot teljesen szétverték. Minden szemetet kiküldtek, ezért a lengyelek sorra küldték vissza a kamionokat az országba, plusz nem rendeltek tőlünk magyaroktól.

Bummm. Július végén pakoltuk az első kamiont. Ez tudjátok mit jelent nemcsak esetünkben, másnál is? Minimum 5 kamion kuka, szó szerint, hiszen szedhetetlenül túlérett. A hazai piac pedig ekkora mennyiség nem bír el. Hosszúra sikeredett, de a jelenlegi kialakult kockázati tényezőket nem tudom már bevállalni és nem is akarok többet éjszakázni az idegeskedéstől mások miatt.

Persze a mezőgazdaság nem arról szól, hogy nyugodtak vagyunk, hiszen folyamatosan ki vagyunk téve az időjárásnak, arról már nem is beszéltem. Természetesen senkit nem szeretnék lebeszélni semmiről, mi úgy döntöttünk másra helyezzük a fókuszt, ettől függetlenül mielőtt bármibe is kezdtek számoljatok előtte és térképezzétek fel a piacot.

agrotrend.hu / Tóth Diána

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés