Kertészet

A hét témája: védekezzünk a szőlő peronoszpóra ellen!

A szőlőperonoszpóra tízévenként egy-két alkalommal jelent országos gondot, de termesztési körzetenként nagy eltérések mutatkozhatnak. Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy az igazi nagy károk és a nem kellő odafigyelés együtt járnak.

Tényleg mindent tudunk a peronoszpóráról?

Európai viszonylatban a járványt okozó szőlőbetegségek közül a peronoszpóráról tudunk a legtöbbet. Ennek egyik legegyszerűbb magyarázata, hogy a szőlőtermesztők ezzel a betegséggel találkoznak a leggyakrabban. Ráadásul, mivel időről időre – hozzávetőlegesen 5-6 évente – nagy horderejű járványok tizedelik meg a termést, akár már a virágzáskor, leginkább ettől a betegségtől tartanak.

A járványos évekre jellemző, hogy a fürtök már a virágzás idején súlyosan megbetegszenek, a mérsékelt fertőzést hozó években viszont a lombozat és a fürtök kései megbetegedésére lehet számítani. Az évtizedek alatt felhalmozódott ismeretanyag aprólékosan beépült a betegség előrejelzését szolgáló modellekbe. Nincs még egy olyan szőlőkórokozó, amelynek előrejelzését ennyire részletesen kidolgozták volna.

fotó: BASF SE

Mégis, a gyakorlati védekezés sok esetben nem kielégítő. Pedig az egészen extrém helyzetektől eltekintve (például, ha hosszú ideig kivitelezhetetlen a permetezés) a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel kordában lehet tartani a betegséget.

A kritikus helyzetek előrejelzésének alapja: a műszeres betegség- és időjárás-előrejelzés & a szakértő(k) által végzett szabadföldi megfigyelés együttese

Tapasztalataink szerint a fungicides védelmet akkor tudjuk leginkább összehangolni a peronoszpóra folyamatosan változó, mélységeket és magasságokat elérő járványdinamikájával, ha a tenyészidőszak során a rendszeresen elvégzett szabadföldi megfigyelések eredményeit is beépítjük a döntéseinkbe. Mivel a fertőzési nyomás szezononként jelentősen változik, a betegség biztonságos elhárításához az előre megtervezett permetezési programon is gyakran változtatni kell, ezzel nemcsak eredményesebb a betegség elleni védekezés, de sok esetben még olcsóbb is.

Megfigyelések nélkül képtelenség felmérni a rendelkezésre álló inokulum mennyiségét – tehát meghatározni a fertőzési potenciált –, és egyúttal megítélni, hogy az elméleti veszélyhelyzetek ténylegesen bekövetkezett megbetegedést eredményeznek-e majd, vagy inokulum hiányában, csak az időjárási paraméterek alapján egyedül a műszerek „gondolják” azt, hogy támad a peronoszpóra.

 A pusztán rutinból végzett permetezés legalább annyira hátrányos, mint amikor szinte kizárólag csak a számítógépes modellekre hagyatkozunk. A betegség leküzdése annak megértése nélkül csupán a véletlenek szerencsés összjátéka miatt, vagy – finoman szólva – egy eltúlzó permetezési program megvalósításával lehetséges. A kritikus helyzetek meghatározásában lehet segítségünkre a megbízható, meteorológiai méréseken és szabadföldi megfigyeléseken alapuló szőlővédelmi előrejelzés.

Milyen szerrel védhetjük meg a szőlőt a peronoszpóra ellen?

A hagyományos kategorizálás szerint a peronoszpóra elleni készítmények két nagy csoportba sorolhatók: egyrészt vannak a gyengébb hatékonyságú kontakt szerek, amelyeket alacsony vagy legfeljebb közepes fertőzési nyomás mellett lehet eredményesen használni, másrészről pedig a szisztemikus vagy mélyhatású hatóanyagoknak a kontakt szerekkel kiegészített kombinációi, melyek használata nagy fertőzési nyomás esetén is sikerrel jár.

Nos, ez a felfogás elavult, meghaladta az idő, hiszen vannak a palettán olyan szisztemikus vagy mélyhatású hatóanyagok, amelyek nem érnek annyit, mint a legegyszerűbb kontakt készítmények, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek kritikus helyzetekben sokkal hasznosabbak. Ez utóbbiak közé sorolhatók az úgynevezett karboxilsav-amidok (pl. dimetomorf) és egyes speciális hatásmechanizmussal, hatáshellyel rendelkező vegyületek, mint pl. az Initium® (ametoktradin).

A BASF idei újdonsága, az Orvego® éppen ennek a két hatóanyagnak a kombinációja. A dimetomorf szisztemikus (a növénybe szívódik és a hajtásvégek felé szállítódik), az ametoktradin úgynevezett vaxdinamikus tulajdonságú (a viaszréteghez tapad, s a növény szöveteit keresztül-kasul átjárja).

fotó: BASF SE

Az Orvego®-t szezononként kétszer szabad használni, adagja 0,8 l/ha. Ahol egy előre összeállított permetezési program szerint, menetrendszerűen történik a védekezés, ott a készítmény első kijuttatására közvetlenül a virágzás előtt kerüljön sor. Ezt követően egy vagy több alkalommal olyan szert (szereket) használjunk, amelyek karboxilsav-amidot és ametoktradint nem tartalmaznak. A második Orvego®-kezelés a bogyónövekedés időszakában történjen.

A BASF munkatársai a teljes szőlővédelmi szezon során segítik a szőlőtermesztőket növényvédelmi előrejelzéseikkel. A 2017. április 15-től, a www.szoloelorejelzes.basf.hu weboldalon elérhető szöveges és videós tanácsok informálják a felhasználókat arról, hogy milyen szereket érdemes használni az adott betegségnyomás mellett, illetve megkönnyítik a termelők dolgát a permetezések pontos idejének meghatározását illetően is.

 

*

 

A szőlőperonoszpóra tízévenként egy-két alkalommal jelent országos gondot, de termesztési körzetenként nagy eltérések mutatkozhatnak. Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy az igazi nagy károk és a nem kellő odafigyelés együtt járnak.

A 2016-os esztendőben a peronoszpóra első tünetei a lisztharmathoz képest hetekkel később jelentek meg, annak ellenére, hogy az időjárás pont a peronoszpórának kedvezett jobban.

Ennek oka az alacsony mennyiségű év eleji fertőzőanyag lehetett, amit az utóbbi évek kedvezőtlen körülményei alakítottak ki. Az első nemzedéket azonban gyorsuló ütemben követték a többiek. Július második felére átvette a staféta botot a lisztharmattól és látványosabban terjedt, megtizedelve mind a lombot mind a fürtöket.

A környezeti feltételek ezután is kedveztek a kórokozóknak, sőt félő volt, hogy jelentősen károsítja a virágzó, az éppen kötődő, vagy a bogyónövekedés stádiumában lévő fürtöket. A virágzás és a kötődés azonban a nehéz körülmények ellenére rendben lezajlott és nem következett be számottevő terméskiesés a kórokozók miatt.

Ennek a sikernek az oka több dologra is visszavezethető. Az egyik, hogy lassan megtanultuk; a prevenció a legfontosabb és ennek szellemében védekeztünk. A másik, hogy élesen él, illetve élt még bennünk a 2014-es év, amikor a késedelemért komoly terméskieséssel fizettünk, tehát időben elkezdtük a kezeléseket. A harmadik, hogy a permetezési fordulókat amennyire csak lehetett betartottuk.

A Bayer palettájáról három készítmény is alkalmazható ez ellen a veszélyes gombabetegség ellen.

A vegetáció elején, amikor a lombfelület még kicsi a kontakt Antracol-t javasoljuk.

Fürtmegnyúlás időszakában már a felszívódó és kontakt hatóanyagot is tartalmazó Melody Compact-al szükséges védekezni.

A virágzás-kötődés időszakában a két felszívódó hatóanyagú Profiler adja a legerősebb védelmet, amit akár két alkalommal is használhatunk ebben az időszakban.

A sörétnagyságú bogyóméretnél visszatérhetünk a Melody Compact készítményünkhöz, majd a védekezési tematikában áttérhetünk a kontakt készítményekre.

Fontos megemlíteni, amennyiben a Profiler-t tankkombinációban Luna Experience, vagy Luna Privilege készítmények valamelyikével alkalmazzuk (a lisztharmat elleni hatás kiterjesztése miatt), akkor ez a kombináció csak egyszer alkalmazható egy vegetációban a virágzás végéig. A vegetáció későbbi szakaszában, az ilyen területen ezeket a készítményeket már ne használjuk.

Lovász Csaba

Bayer Hungária Kft. Crop Science

agrotrend.hu (x)

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook