A klímaváltozás riasztó jóslatai

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték – olvasható az egyetem közleményében.

Pár éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira – fotó: DE

– A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban.

Ezért hoztuk létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink

– mondta Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az könyvbemutatón.

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője

Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva.

– Mivel a mezőgazdaságot legnagyobb mértékben a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon nem változott 110 év alatt, eloszlása viszont igen és egyre gyakrabban kell számolni extrém nagy napi csapadékkal – ismertette Juhász Csaba.

A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek, mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan.

A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira.

A kiadványban részletesen elemzik a jelenségeket a debreceni szakemberek – fotó: DE

– Bár a mezőgazdaság számára az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb is egyben. Az adatok mutatják, hogy 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége az őszi hónapokban, ami 25 %-os csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Ehhez alkalmazkodni hatalmas kihívás  – tette hozzá Huzsvai László.

A kutatók arra is kitértek, hogy a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 %-ban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.

A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a "Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre" című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

agrotrend.hu / DE