A növénytermesztés alappillére: a talaj

Ez az összetettség nagy hatást gyakorol a talaj számunkra legfontosabb tulajdonságára a termékenységre. A növényzet megfelelő fejlődését minden olyan tényező negatívan befolyásolja, amely túlzottan vagy nem elegendő mértékben áll rendelkezésre. Ezek lehetnek fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságok, vagy ezek együttese.

A talaj fizikai tulajdonságaiból- mint a szerkezet és textúra- következtethetünk többek között a talaj vízgazdálkodási (vízelvezető- és vízmegtartó képességére) paramétereire, illetve a művelhetőségére. Ezért fordulhat elő, hogy vannak olyan táblarészek, ahol eltérően viselkednek a munkagépek, vagyis akár több műveletet is igényelhet a megfelelő magágy kialakítása.

A talaj biológiai tulajdonságát a benne lévő élőlények faji összetétele és populációjuk mérete alakítja. A tápanyagforgalom szempontjából fontos mikroorganizmusok többségének a gyengén savanyú vagy semleges talaj (~pH=7,0) biztosít ideális életfeltételeket. Ezért az ideális pH-tól való eltérés mind savanyú, mind lúgos irányba korlátozólag hathat ezen hasznos élőszervezetek tevékenységére.

A talaj kémiai tulajdonságai közül a kémhatás bír a legnagyobb jelentőséggel a növénytermesztésre. A főbb kultúrnövényeink alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 6,5-7,2) talajokon termeszthetők jövedelmezően. A pH szélsőséges irányokba történtő elmozdulása közvetett és közvetlen módon befolyásolja a növények fejlődését. Közvetlen módon úgy, hogy a savanyú talajokon kialakuló kalcium hiány miatt a hajszálgyökerek és gyökérszőrök gyorsabban elhalnak míg közvetett módon a pH csökkenéssel együtt járó szerkezeti leromlás (tömörödés, porosodás) következtében fellépő gyökér növekedési nehézségek gátolják a fejlődést.

A termékeny talajok közös jellemzője a kalciummal telített, jó minőségű humusz, az ezzel járó morzsás, porózus szerkezet és megfelelő tápanyag-ellátottság. A humusz így gátolja a felület elporosodását és csökkenti a tömörödési hajlamot. Felületén képes megkötni a különböző tápanyagokat. Elsősorban a legfőbb nitrogén forrásként tartjuk számon. A talajban lévő összes tápanyag mennyiségének csak kis része található a talajoldatban, nagyobb része lekötött állapotban van jelen.

A pH és szervesanyagtartalom mellett a talajok tápelem tartalma is komoly hatást gyakorol a növények fejlődésére. Antagonizmus miatt bizonyos elemek túlzott jelenléte ronthatja más elemek felvehetőségét. Ilyen kölcsönhatásokat tapasztalhatunk a P és a mikroelemek (különösen a Zn) vonatkozásában, vagy a különböző kationok (K, Mg, Ca, Na) között. Más esetben bizonyos tápelemek segítik egymás hasznosulását. Ezt nevezzük szinergiának ilyen egymást támogató tápelem a N és S, vagy N és Mg. Ennek megfelelően a makroelemeken kívül figyelnünk kell a mezo-, és mikroelem tartalomra is. Ugyan akkor számolnunk kel a tápelemek egyéb hatásával is. Például a Ca biztosítja a megfelelő kémhatást a talajban, valamint a szerkezeti stabilitásért is felelős, ezért bizonyos mértékű jelenléte nélkülözhetetlen, szükség esetén pótlása elengedhetetlen.

Mindezen bonyolult és komplex rendszer összefüggéseinek megértésében és az ebből származó lehetőségek kihasználásában nyújt szakmai segítséget a Timac AGRO ’YIELD SERVICE’ szolgáltatása. A YIELD SERVICE célkitűzései közé tartozik a gyakorlatban használt tápanyag-gazdálkodás hatékonyabbá tétele.

A jelenlegi gyakorlat során a legtöbb gazdaság egy technológiával termeszt egy kultúrát, pedig tapasztalataink alapján a talaj tápanyagtartalma táblán belül is jelentős eltéréseket mutathat. A talajvizsgálati adatok alapján tervezett tápanyag utánpótlással jelentősen növelhető a gazdálkodás eredményessége, hiszen egyes területeken eltüntetjük a limitáló tápanyaghiányt, máshol viszont csökkenthetjük a pazarló ráfordítást. Ezekkel üzemszinten optimalizálni lehet a ráfordított műtrágya költségét is, hiszen a jól ellátott területekre „feleslegesen” nem rakunk ki hatóanyagot, így műtrágyát és költséget spórolunk.

http://timacagro.hu/yield-service/mi-az-a-yield-service

(x)