2022.08.11., csütörtök , Zsuzsanna, Tiborc

Kertészet

2016. február 01. hétfő • 10:37

A sikeres kajszi- és őszibarack termesztés titkai

Az őszibarack és a kajszibarack nagyon kedvelt és sokat keresett gyümölcs. Mindkettőnek megvan a maga szezonja, de a fogyasztók szerencséjére olyan széles a fajta kínálat, hogy főleg az őszibarackot több hónapon át be tudjuk szerezni, frissen a hazai termőhelyekről. Termesztésük azonban nem könnyű feladat. Mire kell figyelünk?


fotó: 123rf

A kettő közül talán a kajszibarack okozza a nagyobb kihívást. A kórokozókat tekintve jelentős különbség van a két faj között. A kajszi esetében gyakran előfordul az ún. gutaütés, ami arra utal, hogy a fa egyszer csak elszárad akár a vegetációs idő közepén, de annak oka nehezen meghatározható. A kajszi gutaütés problémakörrel számos hazai kutatóintézet foglalkozik és kutatásaik során már sikerült is felderíteni a kajszi gutaütésért felelős kórokozókat. Az egyik kórokozó faj, a Pseudomonas syringae baktérium, amely rákos sebeket okozhat a fákon. Fertőzni nyílt sebeken tud, mint pl. a metszési felület. Novembertől márciusig fertőz, amennyiben szaporítóképlete megfelelő nyílt felületre kerül. A Cytospora cincta fertőzéshez szintén a háncson ejtett fizikai sérülésre van szükség, mint a rákos seb, a metszési felület, vagy a korábban betakarított éretlen barack eltávolításával okozott sérülések. 

Mindkét kórokozó faj a szállítószövetekig is képes behatolni, éppen ezért fordulhat elő a fa hervadása, vagy teljes kiszáradása. Ezek ellen a kórokozók ellen csak megelőzéssel lehet védekezni. Fontos a kórokozómentes szaporítóanyag beszerzése, illetve a fizikai sérülések megakadályozása, és a gondosan elvégzett metszés is, valamint a fák kondicionális állapota is. A baktériumok ellen alapvetően jó hatékonysággal dolgoznak a réz tartalmú készítmények. Így elsősorban a kajszi esetében érdemes olyan kezeléseket végezni, amely során réz tartalmú készítménnyel lezárjuk a nagyobb metszési felületeket. 

A kajszi egyik fontos ellensége a Plum pox virus, azaz a kajszihimlő. Ez ugyanaz a kórokozó, mint ami a szilvafáinkat is fertőzni képes. A kajszi esetében a levélen, illetve főként a magon találunk jellegzetes kör alakokat, amelyekből a vírus jelenlétére következtethetünk. A kajszi termesztés során, ellentétben a szilvával, csak ritkán találkozunk levéltetvekkel, amelyek a vírus terjesztői, azaz vektorai, így a vírus ellen elsősorban vírusmentes szaporítóanyag beszerzéssel kell védekezni. 

A gombás betegségek közül a kajszi esetében jelentős kárt okozhat az Apiognomonia erythostoma, amely elmosódott sárgás foltokat képez a levélen, amely súlyos fertőzés esetén akár lombhullást is okozhat. A kórokozó a lehulló levelekben telel át, így a levelek eltávolítása, talajba forgatása egy kiváló megelőzési módszer lehet. 

A kajszibarack esetében is jelentős kár okozására képesek a Monilinia fajok. A Monilinia laxa a virágokon keresztül hajtás, vessző és ág száradáshoz vezethet, a Monilinia fructigena pedig a termésen lévő sérülés esetén a barackokat fogja károsítani. Az ellenük való hatékony védekezésről a meggy és cseresznye cikkben olvashatnak bővebben. 

A fómás és a sztigminás betegségek nemcsak a kajszin, hanem az őszibarackon, a meggyen, cseresznyén és a szilván is képesek kárt okozni. Ezeket a betegségeket könnyedén arról ismerhetjük fel, hogy a fertőzött levélrészek jellemzően apró körök, és azok a levéllemezből kipottyannak. A levél tehát a fertőzés hatására lyukacsos lesz mindkét kórokozó esetében, ezért azok elkülönítése szemrevételezéssel nehéz. A termelők egyetlen szerencséje a két betegség kapcsán az, hogy azonos védekezéssel meg tudjuk akadályozni mindkét betegség megjelenését, terjedését. 

Az őszibarack egyik legfontosabb betegsége a tafrinás betegség. Erre a betegségre kell számítani az őszibarack növényvédelme során elsőként a tavasz folyamán. A tafrinás levélfodrosodást előidéző betegség kórokozója a hűvös, párás időjárást kedveli, már az enyhe téli napokon is elindulhat a fertőző képletek szóródása. A levelek fodrosodnak, sárgulnak, majd piros árnyalatot is felvehetnek. A levélen túl a kórokozó a hajtást és a termést is képes fertőzni. A korai fertőzőképessége miatt akár az egérfüles állapotban lévő leveleket is képes károsítani és általában a termés kötődésig van olyan időjárás, ami kifejezetten kedvez a kórokozónak. 

Az őszibarack esetében számolnunk kell az őszibarack lisztharmat megjelenésével is. A tünetek a levelek fonákján jelentkeznek, de károsítják a hajtást és a termést, amit annak a felületén lévő szőrök miatt csak nehezen lehet észrevenni. A lisztharmat a hajtásokon és a rügyekben telel át, így azok eltávolítása és a megelőző növényvédelmi kezelés célravezető lehet. Az őszibarack esetében is figyelnünk kell a Monilina nemzetségbe tartozó kórokozókra, azok minden jellegzetességére.

Elsősorban az őszibarack termesztése során a tavasz folyamán első kártevőként a levéltetvekre kell számítanunk. A levéltetvek a frissen növekvő hajtásokat kedvelik, így velük tavasszal, nyár elején találkozhatunk. Az őszibarack esetében a levéltetvek megjelenésekor a tafrinás betegséghez hasonló fodros leveleket láthatunk. A levéltetvek azonban a fonáki oldalon lesznek, így a két károsítót könnyen megkülönböztethetjük. A kártevő ellen azért kell védekezni, mert az akadályozza a hajtás növekedését és mézharmattal szennyezheti a terméseket is. A levéltetvek kevésbé kedvelik a kajszibarackot, így azon csak ritkán fordulnak elő. 

A barackmoly az őszibaracknak és kajszibaracknak nemcsak terméseit, hanem annak hajtását is károsíthatja, hiszen az első nemzedék lárvája termés hiányában a hajtás csúcsba is képes magát berágni, amelyet belülről odvasít, így az elszárad. A barackmoly lárvaként telel a fás részeken, így „helyzeti előnye” van a keleti gyümölcsmollyal szemben, hiszen a tavaszi ébredés után azonnal károsítani, táplálkozni kezd. A kártevő második nemzedéke a termésekre nézve veszélyes, azt a magház környékén károsítja. A termésen ejtett fizikai sérülés további másodlagos kórokozóknak nyithat utat. 

A keleti gyümölcsmoly az őszi- és kajszibarack közös kártevője. A keleti gyümölcsmoly bábként telel, így ahhoz, hogy a lárva károsítani tudjon, tavasszal a bábozódás folyamatával kezd, majd az imágót követi a tojás és a számunkra veszélyes alak a lárva kifejlődése. Míg ez a folyamat lezajlik, addig a barackmoly telelési tulajdonságaiból adódóan már károsíthat. Így a korai hajtás-termés kártételt a barackmoly okozza. A keleti gyümölcsmoly a termést hasonlóan károsítja, mint a barackmoly, a két lárvát csak nehezen lehet elkülöníteni. 

Mindkét moly esetében érdemes feromoncsapdát az ültetvénybe helyezni, és a fogási adatok alapján meghatározni a védekezést, mert az imágó, a lárvával ellentétben a fajspecifikus csapda miatt is könnyebben elkülöníthető. Gyümölcsfáinknak nemcsak a lombját, hanem a törzsét, gyökerét és egyéb fás részeket is károsíthatják a természetben előforduló rovarok. Ezekre a rovarok egy külön cikk keretében fogunk majd kitérni. 

Az őszibarack és a kajszibarack esetében a kórokozókkal nagyobb bajunk lehet, mint a kártevőkkel. A kártevők megfigyelése és előrejelzése is könnyebben megoldható, a kórokozók elleni védekezésben érdemes az időjárási adatokat megfigyelni, elemezni.


agrotrend.hu / Benedek Borbála

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.