A szerződéses rendszer lehet a léalmaválság ellenszere

A magyar almatermelők jogosan háborodtak fel az ajánlaton, csakúgy, mint lengyel társaik, és komoly demonstrációkat szerveztek. A feldolgozók szerint azonban, amennyiben az áraknak alsó limitet szabunk, úgy a keresleti években felső korlátot is kell húzni, mert például a végtermék világpiaci árában egy tavalyi 50 forint/kg feletti nyersanyagár már nem érvényesíthető, így az számukra okoz veszteségeket. Erre az évtizedek óta zajló vitára csak egy hosszú távú szerződéses kapcsolatrendszer jelenthet megoldást – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A szerződés megoldás lehet a jövőben a gazdáknak – fotó: pixabay.com

Több évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy amikor egy határidős szerződést vezetnek be egy mezőgazdasági termékpiacon, akkor a piaci szeplők képesek lesznek megoldani azokat a problémákat, amelyekkel hosszú ideje küzdöttek és az üzlet egy fix részének tekintették. Ez a fedezeti képesség egy új dimenziót nyit. enélkül a szállítónak magasabb kockázattal kell dolgoznia a rögzített kínálati árak biztosítása érdekében, ahogyan ez jelenleg az európai almasűrítmény-piacon is történik.

Ha a fedezeti ügyletekkel csökkentik a kockázatot, akkor a szállító kisebb kockázat mellett pontosabb ajánlatot tehet a kereskedelem felé. a határidős piacok általában azonban csak a nagy árucikkeknél működnek, mint a gabonafélék, az energia, a fémek és néhány egyéb termék, mint például a kávé és a fagyasztott narancslé-koncentrátum.

Egy olyan kisebb árucikk esetén, mint az almalé-sűrítmény, egy nemrégiben bevezetett határidős kereskedelem is kiváló lehetőségnek ígérkezik, amely lehetővé teszi a feldolgozóipar számára, hogy megoldja a múltban nem kezelt problémákat.

Az európai almasűrítmény-feldolgozók számára, akiknek meg kell felelniük a saját márkás gyümölcsleveket forgalmazó kereskedők elvárásainak, nehéz feladat a teljes szezonra (évre) előre rögzített árakon történő ajánlat megtétele, mivel akkor még nem vásárolták meg a szükséges alapanyagot.  Ezért jellemzően a kiszámíthatatlanabb spot piacokon üzletelnek.

Ennek eredménye viszont a magasabb sűrítményár-képzés és versenyhátrány a meghatározó kínai és török gyártókkal szemben, amely alapvetően a léalma árának a kockázatát tükrözi. Az európai almatermelők viszont nem tekintenek stratégiai termékként a léalmára, mivel a legtöbb esetben az a friss almapiac mellékterméke. Kivétel ez alól a lengyel és a magyar léalma, amely arányaiban lényegesen meghatározóbb, mint a nyugat-európai országokban.

2012 végén a minneapolisi Gabona árutőzsde (mGeX) az almalésűrítmény-iparral együttműködve új almasűrítmény határidős ügyletet indított az árkockázat fedezésére. Ez szolgálhat a léalma értékének indexeként.

Az ötlet alapja, hogy mivel a sűrítmény a léalma végterméke, van egy belső árviszony a gyümölcs és a sűrítmény értéke között. A szerződési elképzelés szerint a léalma értéke indexelésre kerül az almasűrítmény határidős piacára, amely lehetővé teszi az ipari alma előszerződését az ár rögzítése nélkül. A léalmákat egy közösen elfogadott diszkontértéken (vagy bázison) kötik le az almasűrítmény határidős ügyletekhez, a jelenlegi egyenértékű ár alapján.

A szerződés megkötése után a vevők vagy az eladók az almasűrítmény határidős ügyleteinek megvásárlásával vagy eladásával előre értékelik az ipari almát. a konkrét számlázási árakat a léalma beszállításakor, az akkori határidős értékek alapján határozzák meg. a szállítás időpontjában a határidős ügyletek lezárulnak, ami az ügylet nyereségét vagy veszteségét tükrözi bármely ármozgásra.

agrotrend.hu / NAK