Kertészet

Amikor a paradicsom természetes úton védekezik

A nitrogénnek nagyobb szerepe van a hosszú távú védekezésben, mint eddig gondoltuk volna.

„A paradicsom növekedése, az elsődleges, másodlagos anyagcseretermékek koncentrációja egészséges és károsított növények esetében” – ezzel a címmel hozták nyilvánosságra Mathilde Royer kutatásainak eredményét, amelyet Nancy-Lorraine központú INRA intézetnél végeztek el.

A vizsgálat során egészséges és mesterségesen megfertőzött paradicsom palánták növekedését vetették össze. Pseudomonas sysringae-vel fertőzték meg a terméseket és a leveleket, Pseudomonas corrugata-val pedig a paradicsomnövény szárát. A kísérlet során különböző nitrogénmennyiségeket juttattak ki.

fotó: pixabay.com

Az egyik kezelés során a növény az egészséges növekedéshez szükséges nitrogénmennyiséget kapta, egy másik esetben a növény a szükségesnél kevesebb nitrogént kapott, azonban anélkül, hogy nitrogénhiány tünetei jelentkeztek volna. A tápanyag-utánpótlást precíziós eljárással rendszeresen végezték, az intézetben (INRA Avignon) kifejlesztett automatizált eszközzel, amelyet Totomatixnak neveztek el. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a paradicsomnövények eltérően reagáltak a különböző baktériumfajokra. A Pseudomonas syringae fertőzés esetén nagy mennyiségű polifenol termelődik (Kafeol-Putrescin), míg a Pseudomonas corrugata esetében ilyet nem tapasztaltak.

Bizonyított tény, hogy a folyamatosan fennálló kórokozónyomás esetén jelentősége van a nitrogén-adagolásnak. A magas nitrogénadagok, az intenzív növekedés kedvez a baktériumos fertőzésnek. Kisebb dózisban kijuttatott nitrogénadagok esetében viszont több polifenol termelődik a növényben, amely alapvetően egy növényistressz-indikátor, amely a növény védekezési reakciója is egyben.

A kutatási eredménynek jelentősége lehet a paradicsomfajták nemesítése során, hiszen a Kafeol-Putrescin polifenol termelődés a növény természetes védekező reakciója volt. További vizsgálatok során kutatási téma lesz a Kafeol-Putrescin termelődés genetikai háttere, amely tapasztalat jól hasznosítható majd új fajták nemesítése során is.

Forrás: Dr. A. Scharnhölz, Fruit & Légumes 2016 december

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook