Apad a gyűjtési kedv és a szaktudás sem megfelelő: itt tart a hazai gyógynövényágazat

Kutatók szerint a piacot tekintve olyan vállalkozásokra lenne szükség, akik egy térség jellemző gyógynövényeit át tudják venni, elsődleges feldolgozását elvégezni, és olyan értékesítési csatornán további feldolgozásra vagy késztermékként feldolgozva eladni, ami rentábilissá teszi a gyűjtést és a feldolgozást is.

Fotó:MTI

Támogathatóvá válik a menta, a bazsalikom, a rozmaring, az étkezési burgonya, az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó is. Valamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírják ez év március végéig. A beruházások támogatása mellett szükséges lenne még az ágazati integráció – véli Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatási szakreferense.

– Egyes politikai vélemények szerint Magyarország gyógynövény-nagyhatalom lehetne – virágkorát éli a természetgyógyászat. Hobbiként és vállalkozásként is megéri termesztéssel foglalkozni. Mit gondol erről?

– Magyarország – földrajzi fekvésének és éghajlatának köszönhetően – gazdag vadon termő gyógynövényekben, kb. 300-350 faj a gyógynövény. Több mint 100 drog- és gyógynövény szerepel az érvényben lévő VIII. Gyógyszerkönyvben. Magyarország élen járt a gyógynövények termesztésének, a hatósági gyógynövény-minősítés nemzetközileg elismert rendszerének kidolgozásában, és 1915-ben elsőként Budapesten alapítottak Gyógynövénykísérleti Állomást. Ez megalapozta a megbízható magyar gyógynövényexportot. A termesztés 40-50 ezer hektáron folyt korábban, jelenleg ez a terület mintegy a felére csökkent. Az ágazat exportorientált, a hazai kereslet-növekedés csak részben járul hozzá egy jelentős területnövekedéshez. Az exportot azonban megnehezítik a környező országokból, illetve a Távol-Keletről beérkező, minőségileg sokszor bizonytalan, de alacsonyabb árú drogtételek.

– Megéri foglalkozni vele saját felhasználásra vagy üzletileg?

– Akinek lehetősége van rendszeresen művelni a területét, megszárítani vagy más módon tartósítani a termést, nyilván megéri azokat a gyógynövényeket termeszteni, amik az adott éghajlat- és talajviszonyokat tolerálják. Vállalkozásként azonban az ökológiai igényeken túlmenően figyelembe kell venni, hogy milyen agrotechnikát igényel egy adott gyógynövény. Hagyományos, gabonatermesztésre alapozott gépsor megléte esetén csak kevés, elsősorban magterméséért termesztett gyógynövény illeszthető be (pl. máriatövis, sáfrányos szeklice). Aprómagvetésre alkalmas technikát feltételez a gyógynövények jelentős része (pl. ernyős virágúak, cickafark, lándzsás útifű). A vegetatív szaporítóanyag saját előállítása (pl. menta, citromfű, levendula) gyakran szükséges gazdasági okok miatt is, illetve a kiültetéshez is speciális technika válhat szükségessé (palántázógép, öntözés). A herbadrogok betakarításához kaszák, kaszálvarakodó gépek szükségesek, a gyökérdrog betakarításához pedig burgonya-vagy cukorrépa-betakarító gépek, vagy jelentős kézimunkaerő. A gyógynövények jó része herbicidérzékeny, a gyomirtó szerek választéka kisebb mint más szántóföldi növényfajoknál, ezért gyakran igényelnek kézi kapálást vagy speciális sorközművelő eszközöket. Mindezeken felül – különösen a levél-, herba vagy gyökérdrognál – jelentős tömeg keletkezik hektáronként, amit sokszor néhány órán belül szárítóba kell tenni a minőségromlás megakadályozása végett. Ez vagy saját szárítót vagy olyan üzem közelségét feltételezi, ami adott ütemezéssel tudja fogadni a betakarított termést. Nem véletlen tehát, hogy a 2004-es EU-csatlakozásunk idején az akkori 15 tagállam összesen termelt 70 000 ha-on gyógynövényt, tehát nem csak az éghajlati sajátosságok miatt váltak elsősorban importőrré.

– Szakmai vélemények szerint jelentős a visszaesés az ágazatban az elmúlt 30 évben mind a gyűjtésben, mind a termelésben. A 80-as években nagyhatalom voltunk a feldolgozásban, termesztésben is élen jártunk, ma harmadára zsugorodott a terület és a gyűjtők száma is jelentősen csökkent. Milyennek látja az aktuális állapotot?

– A gyűjtés az átvevőtelepek rendszerének felbomlásával, később a földtulajdonváltás miatti tulajdonosi korlátozás miatt – például volt, aki szó szerint betárcsázta a kamillaállományt a gyűjtés megakadályozására -, és nem utolsó sorban a gyűjtési kedv csökkenése miatt is lecsökkent. A természetes élőhelyek – például vizes élőhelyek – csökkenése is hozzájárult ehhez a folyamathoz. A termesztett és gyűjtött gyógynövények termelési értéke 10 milliárd forintra tehető.

– Hogy látja a hazai gyógynövény fogyasztási kultúra alakulást az elmúlt 20 évben?

– A fitoterápia, az aromaterápia, a homeopátia időről időre ráirányítja egy-egy gyógynövénycsoportra a figyelmet, ami jót tesz a gyógynövénykultúrának és a hazai piacok növekedésének is.

Fotó:MTI

– Melyek a piaci követelmények, piacon maradás feltételei ma, mit lát a versenyképesség feltételének?

– Az időnkénti piaci dömping kivédésére megbízható, különleges minőségű áru jelentene esélyt, amire van is példa (Hortobágyi kamilla), de a bio (vagy legalábbis peszticidmaradványoktól mentes) áru is mind inkább követelmény. A másik feltétel az egyenletes mennyiségű és minőségű, kellő feldolgozottsági fokú áru, amit az egyes termelők többnyire csak helyi integráció keretén belül tudnának teljesíteni. Sajnos erre egyelőre kevés példa van.

– Hogy látja a hazai kereslet-kínálat alakulását?

– A legnagyobb területen termesztett gyógynövények a mák, héj nélküli tök, mustár, édeskömény, kapor, koriander, máriatövis. Évente 15-20 000 tonna, gyűjtésből és termesztésből származó száraz drogtömeget állít elő az ágazat.

– A magyar termékek világszerte keresettek. Egyes vélemények szerint Magyarországnak a vadon termő gyógynövények területén lenne nagy lehetősége, tekintettel arra, hogy a nagy gyógynövény-felhasználó országokban – Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában – semmiféle gyűjtés nem történik. Ehhez azonban felvásárló-hálózatot kellene kiépíteni, feldolgozóüzemeket létesíteni, és szabályozni kellene a nemzeti parkokban történő gyűjtés lehetőségét. Mit gondol erről?

– Elsősorban olyan vállalkozásokra lenne szükség, akik egy térség jellemző gyógynövényeit át tudják venni, elsődleges feldolgozását elvégezni, és olyan értékesítési csatornán további feldolgozásra vagy késztermékként feldolgozva eladni, ami rentábilissá teszi a gyűjtést és a feldolgozást is. Ez részben működik, mert a jelenlegi 20-25 gyógynövényfeldolgozó-üzem általában termesztett és gyűjtött gyógynövényeket egyaránt átvesz a kapacitása és piaci lehetősége függvényében. Ezen kívül további üzemek végeznek késztermék-előállítást, összesen több mint 20 000 embert foglalkoztatva az ágazatban.

Fotó:Pixabay

– A hungarikumnak tartott gyógynövényeket a németek termesztik. Régebben nagyon sok bazsalikomot, majoránnát, kakukkfüvet exportáltunk, mostanra ezek a növények kis léptékű termesztésbe szorultak vissza. Minek van piaca?

– Amit az utóbbi időben termeltek-termeltettek, az pl. az évelő ajakosok: oregáno, kakukkfű, citromfű, menta, de termeltettek még a mályva, cickafark, bazsalikom, kamilla, lósóska, kamilla, ernyősvirágúak (kapor, kömény).

– Az ágazat fejlesztése elengedhetetlen követelmény a piaci pozíciók megtartásához, illetve fejlesztéséhez. Milyen fejlesztési követelményeket gondol?

– A termelői oldalról az értékesítés megoldatlansága, termesztéshez szükséges beruházások pénzigénye és a termesztési tapasztalat hiánya gátolja az áttörő területnövekedést. A feldolgozók gyakran nem tudnak megbirkózni a magasabb feldolgozottsági szint eszközigényével, mikrovágók, filterezők, lepárlók beszerzésével. A megtermelt drogtömeg kb. 70%-a elsődleges feldolgozás után kerül értékesítésre, exportra, a magas hozzáadott érték nem itthon keletkezik. A beruházások támogatása mellett szükséges lenne az ágazati integráció, ami a szaporítóanyag-ellátást, szaktanácsadást, agrotechnikai eszközök elérhetőségét, biztos és szerződött átvételt jelent a termelő részéről, stabil termelői-gyűjtői bázist, feldolgozó- és tárolókapacitást az üzemek részéről.

– Mennyiben támogató a jogszabályi környezet?

– A gyűjtés hatósági engedélyhez nem kötött, de a felvásárlás igen. A gyűjtés nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken engedélyköteles, magánterületen a tulajdonos hozzájárulása szükséges. A gyűjtőnek őstermelői igazolványt kell váltania, és a gyűjtésből származó bevétele járulékköteles. A felvásárló feladata a gyűjtés szervezése, és a drog minőségi követelményeknek való megfeleltetése. A drogokat továbbértékesítés vagy további feldolgozás előtt hatóságilag minősíttetni kell akkreditált laborokban a felhasználási célnak megfelelően. Az a fogyasztásra szánt termék, ami nem esik át GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet ) – OGYI engedélyeztetésen, az csak élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként hozható forgalomba.

– Milyennek ítéli meg az ágazatban szereplők szakmai felkészültségét?

– A gyűjtést gyakran végzik alacsonyabb iskolázottságú emberek, akiknek szakmai felkészítésre lenne szüksége a megfelelő drogminőség és a természetes élőhelyek és populációk védelme miatt is. Az átvevő- és feldolgozóhelyek szakmai feladatainak ellátásához hasonló képzésre lenne szükség, mint amit a Gyógynövénytermesztő- és feldolgozó felsőfokú szakképzés nyújtott. Szakmai felkészültség tekintetében még jól áll az ország, nem lenne szabad azonban veszni hagyni azt a tudást, ami az egyetemek szakirányú oktatóin-kutatóin kívül a ma már elsősorban máknemesítésre szakosodott Gyógynövénykutató Intézet szakemberei, és a valamikori feldolgozók és átvevő-telepek üzemeltetői jelentettek. A Gyógynövénytermesztő és feldolgozó Felsőfokú szakképzés a Bsc szakok néhány évvel ezelőtti átrendeződésekor kiesett a képzési palettáról. Az ez irányú felnőttképzési tanfolyamok (Gyógy- és fűszernövénytermesztő OKJ 35 622 01, gyógynövényismereti tanfolyamok) valamit pótolnak, de az igazi megoldást a közép- és felsőfokú képzési szakokba való beemelés jelentené.

– Egyes képzőhelyeken a gyógynövénytermesztés a legnépszerűbb képzések közé tartozik. Sokan pusztán azért szeretnének többet megtudni róla, hogy a saját kiskertjükben termesszenek néhány féle gyógynövényt.

– Nagyon lényeges hogy megkülönböztessük a természetgyógyászattal, fitoterápiával kapcsolatos képzéseket, amik nagyon jól kiegészítik a növénytermesztési, gyógynövénytermesztési, gyógynövényismereti tananyagokat, de önmagukban nem elegendőek egy hatékony gyógynövénytermesztési tevékenységhez.

– Milyen szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, az egyetemi együttműködésnek?

– A gyógynövénytermesztésben mind a biológiai alapok, mind az agrotechnika terén van mit kutatni és fejleszteni, a különböző tájkörzetekben megvalósítható termesztési modelleket kidolgozni. Önálló tanszékként a Szent István Egyetemen, intézeti tanszékként a Nyugat-Magyarországi Egyetemen is működnek kutatóhelyek. Az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) is kezdeményez ilyen irányú, kutatóhely és termelők közötti együttműködésen alapuló kutatási projekteket. Bsc, Msc és PhD dolgozatok is egyre nagyobb számban készülnek ebből a témából. Lényeges lenne, hogy ezek a fiatal szakemberek, kutatók az ágazaton belül helyezkedjenek el, és munkájukat a gyakorlatban is tovább tudják kamatoztatni, fejleszteni.

Fotó:MTI

– Merrefelé tart az ágazat Ön szerint? Miben, hol látja a jövőt?

– A fenntarthatóságra, a biodiverzitásra való törekvés mai tendenciájába nagyon jól beleilleszthető a környezetkímélő, vegyszermentes, vagy bio minősítésű gyógynövényermesztés. Több gyógynövényfajnak – főként az évelőknek – a gyomszabályozás jelenti a fő növényvédelmi problémát, jelentős kórokozója-kártevője hazai viszonylatban nincs. Ez is indokolja az ökológiai művelésű területekbe való nagyobb arányú bevonását. Nagy EUME-értékkel vették figyelembe a fiatal gazda pályázaton, megjelent 2016-ban a Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény-termesztés fejlesztése pályázat (VP2-4.1.3.3-16). Vannak olyan gyógynövények, amelyek kis területen, nagy termelési érték előállítására képesek, és családi gazdaság keretein belül is termeszthetőek. A természetes gyógymódok perspektívái szélesednek, az állatgyógyászatban is egyre gyakrabban találkozhatunk a gyógynövények használatával. Az élelmiszer-minőség és .biztonság növelésére való törekvés a mesterséges adalékanyagok (pl. színezők, tartósítószerek) kiváltásának nyújt perspektívát. A termesztés, feldolgozás, de különösen a gyűjtés olyan alacsony foglalkoztatottsági régiókban jelenthet jobb megélhetést, ahol más ágazat lassabban és kisebb hatékonysággal képes ezt felvállalni. Ezekben a régiókban az alacsony iparosodás és a kistelepülések túlsúlya egyébként is kedvező gyűjtési helyeket kínál. Mindehhez képzés, átvevő- és feldolgozóhálózat kialakítása lenne alapvető. A magyarországi napsütéses órák száma, a kedvező agro-ökológiai adottságok kedveznek a speciális illóolajok képződésének, így mind a gyűjtés, min a termesztés során különleges minőséget lehet a beltartalom vonatkozásában is produkálni. Kellő marketinggel a dömpingszerűen megjelenő külföldi alapanyagokból készült gyógynövény- illetve gyógynövénytartalmú készítményeket a hazai gyártás fejlesztésének eredményeként megjelenő termékekkel – legalábbis részben – ki lehetne váltani, és ezzel a belső piacokat is stabilizálni.

agrotrend.hu / GG.