„Az arcommal hitelesítem a gombáimat” – igazi kuriózum a fülöpjakabi biogyógygomba

Gyöngyösi Sándor 26 éve foglalkozik gombatermesztéssel, 2008-ban szakosodott biogyógygombákra – Európában elsőként termelt Ganodermát, magyar nevén pecsétviaszgombát ökogazdálkodóként. Mára négy különböző gyógygombát – bio Shiitakét, bio gyapjas titntagombát, bio süngombát – termeszt biogazdaságában Fülöpjakabon.

– Már 1990 óta foglalkozik gombatermesztéssel, és 2003 óta mint ökológiai gazdálkodó foglalkozik gomba és egyéb mezőgazdasági növények termesztésével.

– Az egyéb, a gombaalapanyagokhoz szükséges mezőgazdasági kultúrákat jelenti. A kukorica, a csicsóka, a csicsóka szára, a lucerna, a búzafélék, ez mind szükséges ahhoz, hogy a táptalajt tudjam garantálni. Biotermelésű a gombánk, ahhoz biotáptalaj kell, ennek 60 százaléka a gazdaságunkból kerül ki.

– Miért mentek el a bio irányába?

– Korábban főállásban távközléstechnikusként dolgoztam. 1990-ben édeasapámmal közösen kezdtem el laskagombát termeszteni, 2003-tól pedig biolaskagombát termesztettem egy kollégám javaslatára. 2008-ban felmondtak a főállású munkahelyemen, és így megélhetési kérdéssé vált a gombatermesztés, így a biovonalat vittem tovább.

– Komoly piacismeret alakul ki 26 év alatt. Alapvető változások történtek ennyi idő alatt a technológiában, de a piacot és minőséget tekintve is. Milyennek látja a gombatermesztés lehetőségeit?

– Rengetegen megkeresnek, a Fiatal Gazda Programban rendszeresen belevágnak a fiatalok – gyakran kellő átgondolás nélkül – a laskagomba-termesztésbe. Nagy szaktudást igénylő területről beszélünk, aminek tőkeigénye is igen magas. A mai modern termesztési technológiáknak megfelelni elég nehéz. Amikor mi elkezdtük, szerencsés helyzetben voltunk, mert alig volt tíz laskagomba-termesztő Magyarországon, nagyjából 2-3 nagyüzem működött, tehát az első 10-ben benne voltunk. Ma már – az étkezési, azon belül is a konvencionális gombákat tekintve – monopolhelyzetbe kerültek bizonyos termelők, cégek és a kereskedelem is, ahová viszont nagyon nehéz bekerülni egyéni vagy kistermelőként. Én 2008-ban döntöttem a gyógygombák mellett, hisz ott egy kis piaci rés keletkezett. Akkor még Európában egyáltalán nem volt biogyógygomba, és végül ez hozta meg a sikert. Ahhoz, hogy manapság bárki is belekezdjen, szükséges megnézni, hogy megvan-e a kellő szakmai tapasztalat és van-e kereslet rá. Nagyon nehéz új piacot szerezni,  magasabb értékű és minőségű terméket kell előállítani, valamint a feldolgozás irányát is jól meg kell határozni. A táptalaj elkészítése a másik kritikus pont. Ma már mi is labortechnikával dolgozunk, hogy steril körülmények között tudjunk szaporítani.

– Az üzletágban igényelhető támogatások mennyiben nyújtanak hatékony segítséget?

– Kevés az összeg, éppen csak a kedvcsináláshoz elég. Ha valaki komoly szakmai hátteret, labort szeretne, ez a pénz csak a töredéke a szükségesnek. Induláshoz 40-50 millió forint biztosan kell, a támogatás a Fiatal Gazda Programban körülbelül 10 millió forint. Tehát ez a negyede, és akkor még nem is beszéltünk a feldolgozásról.

– Talán egy már meglévő üzem fejlesztésére lehet fordítani a pénzt.

– Igen, arra való, nem új dolgok indítására.

– Milyenek jelenleg az élelmiszergomba piaci igényei? 

– Jó minőségű termékkel még mindig meg lehet jelenni, de a minőséget nagyon ki kell hangsúlyozni. Az is gond a kereskedőkkel, hogy nem szívesen kötnek szerződést kezdőkkel, épp a minőség miatt. Félnek tőlük az értékesítők. A nagy cégek meg is alapozták a maguk termelőbázisát, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. A gomba minden szezonban eladható termék, de tavasszal és ősszel több terem belőle. Télen és nyáron a hűtés és fűtés miatt nagyobb a ráfordítás, ezt egy átlag termelő nemigen szereti. Pedig egész évben kell termeszteni és éves periódusokban mérhető az eredmény.

– Divatos dolog gombát termeszteni?

– Amióta a Fiatal Gazda Programban benne van, nagyon sokan megkeresnek szaktanácsért, hetente érkeznek a telefonhívások, mindenki gombát akar termeszteni. Sajnos nehezen tudok mindenkinek segíteni, hiszen annyira speciális területről van szó, ami nagyban függ a mikroklímától, technológiától, tehát nincs általános eljárás.

– Óriási a verseny!

– Igen. Annak, aki most akar kezdeni, azt javaslom, keressen először kicsi piacokat. Járja körbe a boltokat, zöldségeseket a beszállítással kapcsolatban, mérje fel az igényeket, keresletet, értékesítési pontokat, és amikor ez biztosan megvan, akkor kezdjen bele. Mire ez összeáll, addigra megtanult gombát termeszteni, lesz egy kicsi piaca, rálátása, és utána már a nagyok is könnyebben szóba állnak vele.

– Mekkora a külföldi kereslet? Érdemes az országhatárokon kívül gondolkodni?

– Mindenképpen, hiszen a termeszett gombák nagyrésze külföldre kerül. A német és az osztrák piac a legnagyobb egész Európában, itt történik a termesztett gombák 80 százalékának értékesítése. Viszont lényeges szempont, hogy csak azok tudják ott értékesíteni a gombájukat, akiknek már sikerült betörni a piacra.

– A gyógygomba-értékesítés nyilván speciális, és más a vonala.

– Igen. Van egy kis feldolgozóüzemünk, valamint saját értékesítési hálózatot hoztunk létre. Mostanra már sok bioboltba és gyógynövényboltba is beszállítunk országszerte. Nagy a konkurencia, sok a kínai, malajziai gyógygomba, de hazai termesztésű biogyógygombáról egyelőre nem tudok. 2008 óta nyitott a gazdaságunk, bárki jöhet és megnézheti. Ez egyben a konkurensek képzését is jelenti, de eddig biotermesztőként – rajtam kívül – még senki sem mert belevágni. 

– Hogy zajlik az ellenőrzés? Mi a kontroll?

– Kettős kontrollt alkalmazunk: van egy saját ellenőrzésünk is, együtt dolgozom Professzor Dr. Dinya Zoltánnal, aki rák- és hatóanyag-kutató, ő végzi a gombák analízisét. Mi is kíváncsiak voltunk és vagyunk arra, hogy igaz-e az, hogy a bio egy jobb minőség, és szermaradványmentes. Kapcsolatban vagyunk a Biokontroll Hungária Kft.-vel is, akik a második vizsgálatot végzik. Mivel az általunk termesztett gombák igazoltan bio-minősítésűek, ezért tisztán látjuk, hogy a nem biogombában sokkal több a szennyező anyag. A gyógygombák mindent felvesznek, amit a táptalajban találnak. Vizsgálatok során különböző anyagokat rejtünk el a táptalajban, így mérjük, hogy milyen szinten jelenik ez meg a gombában. Ez az élelmiszergombáknál ugyanígy van. Vannak kettős felhasználású gombák is, mi jelenleg a gyapjas tintagombát vizsgáljuk. Itt össze lehet vetni, hogy egy vadon termett gomba mennyivel szennyezettebb, mint a megfelelő körülmények között termesztett.

– A nyitott gazdaság-koncepció nem tesz védtelenné?

– Még 2008-ban szinte a semmiből kezdtük ezt el. Ahhoz, hogy elhiggyék, hogy amit mi termelünk, tényleg bio és valóban egyedi kínálat, meg kellett mutatni magunkat. Akkoriban ezt a gombát még nagy titok övezte, Európában csoda volt, hogy valaki meg tudja termeszteni. Ehhez kellett kinyitni a kapukat. Az arcomat adtam a gombáim mellé, így lettem hiteles. Ma is fogadunk látogatókat, sokan jönnek.

– Európában azóta sincs hasonló?

– Nem igazán tudok róla. Általában behozzák az alapanyagot távol-keleti országokból, és itt dolgozzák fel.

– Exportra miért nem mennek?

– Eddig a mennyiség volt a gond, de alapvetően ez a célunk. Az exporthoz viszont nagyon komoly háttér kell. Most lettünk kész, most készülünk az osztrák és német piacra, ennek érdekében pedig létrehoztunk egy külön brand-et, arculatot, illetve Csehország és Lengyelország felé van most egy kiskapu.

– Tehát sikerült kiváltani a főállást.

– Igen. Azóta a feleségem és a húgom is csatlakozott a céghez. Most már a család csinálja a vállalkozást.

agrotrend.hu / GG.