Az nyer, aki olcsón termeli a szilvát

A gyümölcságazattal foglalkozó cikksorozatunk során Csizmadia Györgyöt, a Fruitmarketing Kft. szakértőjét, az Alba Fructus Kft. tész beszállító-tulajdonosát kérdeztük. Előző cikkükben, a barack helyzetéről beszéltünk, amit ma a szilvatermesztés kihívásai követnek.

 – fotó: Pixabay

Hol tart a magyar szilvatermesztés?

Még mielőtt rátérnénk, nézzük meg a számokat:

Tulajdonképpen egy lassú csökkenés van. Ez pedig a támogatási rendszereknek köszönhető. Azért a piaci helyzet ezt nem indokolná, mármint, hogy csak ilyen minimális legyen a csökkenés.

Miért, hogy alakult az év milyen újdonságokat hozott?

Údonság annyi volt, hogy a tavalyi fagyos év után rekordmennyiségű szilva termett Európában. Így a hazai szilva jó piac nélkül maradt és ilyenkor minden gond előjön:

• méretproblémák,
• az ipari esetében a cukortartalom,
• fagyasztóiparnál a magház körüli mézgásodás.

Megtellettek a feldolgozók. A friss étkezési exportnál sok volt a reklamáció. A fa teteje már puha, túlérett, a közepe és az alja pedig zöld. A termelő az alacsony árak miatt mindent beleszed, és meglehet nem is direkt, hiszen nem tudni milyen munkaerőt kapott.

A belföldi étkezési piac elhanyagolható. Korábban megérte betárolni a szilvát a késői fajtákat, és októberben vagy akár novemberben értékesíteni. Azonban egyrészt sokan próbálkoztak ezzel idén, másrészt a sok augusztusi szeptember elejei eső, és a nem elégséges növényvédelem miatt sok volt a romlás, és a belpiacon a jó minőségű olasz, japán szilva kelendőbb volt.

Melyek azok a technikai minimumfeltételek, ami mellet gazdaságosan lehet termeszteni?

Ez piaci oldalról egyértelmű! Olyan áru kell, ami teljesíti a fenti elvárásokat. Azt hogy miként lehet ilyen árut termelni? Nos, ez egy nehezebb kérdés. Sajnos a szilva esetében árverseny van, hiszen ez egy tömegtermék. Az nyer, aki olcsón termel és haszna van. A magyar kertek, ahol öntöznek, megfelelő a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem, ott nem jellemzők a gondok a hozamokkal.   

Merre tovább, avagy mi a jövőkép szerinted?

Az biztos, hogy termésbiztonság a jobb minőség vékonyabb koronaformán és fiatal termőrészeken van. A metszés, az esetben, ha gépi akkor is elengedhetetlen, hogy rendszeresen 2-3 évente meglegyen újítva a termőrészek.

Az inkább étkezési ültetvényeken nagy kérdés a jégháló. Ám, egy korai fajtánál, korai termőtájban, akár fólia takarással is megoldható, hogy előrébb jöjjön az érés. A fajtakérdés nem olyan egyszerű. Vannak tapasztalatok a német fajtasorokkal már. A japán szilvák, (vagy a ringlók ) érdekesek lehetnek, de fontos a termésbiztonság.

Ebben sok keserű tapasztalat van a korai fagyérzékenységük miatt.

A velő, vagy pálinka alapanyagoknak gépi betakaríthatóságuk elengedhetetlen. A magas cukor, és hozam fajtakérdés, de ebben a hagyományos fajtáink jók. Igaz, idén augusztus végére ezen fajták szinte piac nélkül maradtak. Persze, aki iparit termel az nem bízhatja magát a véletlenre: szerződnie kell, vagy stabil pálinkagyümölcs vevőkörrel kellene rendelkeznie!

agrotrend.hu