Kertészet

Bajban vannak a Balaton-felvidéki borászok?

A művelési költséget nem fedezik a felvásárlási árak, így nem nyújt megélhetést a szőlőtermelés.

A jelenlegi termésátlagokkal és felvásárlási árakkal veszteséges a szőlőtermelés a Balaton-felvidéken, nem lehet megélni belőle, ezért az ültetvények területének további csökkenése elkerülhetetlen – nyilatkozta Mező Sándor badacsonytördemici borász, korábbi hegybíró a Világgazdaságnak.


A művelési költséget nem fedezik a felvásárlási árak – fotó: 123rf

Az egykori hegybíró több Balaton-felvidéki borász aggodalmát is felidézte. Álláspontjuk szerint csökken a szőlőterület, sokan – jogszabályellenesen – nyaralókat építenek a termelőktől megvett ültetvényeken, ami annyira felverte az árakat, hogy az esetleg a területük növelésében gondolkodó borászoknak esélyük sincs vásárlásra.

Mező Sándor szerint a kiváltó ok, hogy nem nyújt megélhetést a szőlőtermelés.

Ezt a cikkben a Badacsonyi borvidék példáján keresztül mutatják be, ahol a hektáronkénti legalább 800 ezer forintos művelési költséget nem fedezik a felvásárlási árak.

Az átlagos termésmennyiség 60 mázsa körül alakul, a felvásárlási árak pedig nem érik el a kilónkénti 100 forintot.

Idén például a szőlő egyharmadának a pincékbe kerülése után az látszik, hogy a mennyiség átlagos lesz, és bár a minőségen még javíthat az indián nyár, az árak nyomottak:

  • az illatos fajtáknál és a szürkebarátnál a nagy felvásárlóknál 100–130 forint közé esik a maximum,
  • a kevésbé kurrens szőlőfajták kilójáért pedig 70-80 forintot adnak a vevők.

Vagyis jó esetben is csak 600-800 ezer forint a hektáronkénti árbevétel, tehát akár a 200 ezer forintot is eléri a szőlőtermelő vesztesége. Ez változatlan marad amíg nincs szélesebb piacuk a 2000 forint fölötti árkategóriájú boroknak – írja a lap.

– Ezek után érthető, hogy sokan el akarják adni az ültetvényüket, de az is előfordul, hogy kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen magukra hagyják.

Ez utóbbi a legrosszabb, mert a gondozatlan területek egy sor növényvédelmi problémát, ezzel együtt pedig többletköltséget okoznak a szomszédos területeken szőlőt művelőknek

– nyilatkozta Mező Sándor.

A borász szóba hozta a Balaton-felvidéki borászok egy korábbi javaslatát, miszerint építési tilalmat kellene bevezetni. Szerinte egy ilyen intézkedés a

mezőgazdasági hasznosításban tarthatná a területet, de a művelés problémáját nem oldaná meg.

Ezeket a területeket meg is kellene művelni, ellenkező esetben néhány éven belül erdők lesznek a szőlők helyén.

A lapnak kifejtette: ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható legyen a hegyi szőlők művelése, sok változásra lenne szükség.

Intenzív, nagyobb hozamú és nagyobb méretű ültetvényeken kellene termelni, hogy a hatékonyság is növekedjen.

Példaként hozta fel, hogy a Balaton déli partján megmaradt az üzemi szerkezet és az ottaniak nagyobb területeken, jobban gépesítve gazdálkodnak. Az szerinte félreértés, hogy csak alacsony tőketerhelésű, vagyis kevés szőlőt adó ültetvényeken lehet minőségi borokat előállítani.

Ez az elöregedett területeken igaz, a jó tőkekondíciójú szőlők azonban nagyobb terhelés mellett is képesek hozni a magas minőséget, ehhez viszont nagy ütemben kellene újakat telepíteni.

Telepíteni viszont csak támogatással képesek a termelők, így csak nagyon lassú ütemben újulnak meg a termőterületek.

agrotrend.hu / VG

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés