2021.12.04., szombat , Borbála, Barbara

Kertészet

2021. október 15. péntek • 16:35

Betakarítás utáni teendők a gyümölcstermő ültetvényeken

2021. évi 22. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

A szüret után se hagyjuk magukra a gyümölcsfáinkat! Van, aki a letermett fák, bokrok permetezését, már a következő év növényvédelméhez sorolja. Valóban! Ezekkel a kezelésekkel már a jövő évi termést védjük. 

 „A betakarítással még nem fejeződik be a munka a gyümölcstermő ültetvényeken. Október végén az alma, a körte, a szilva, a cseresznye, a kajszi, a dió és az őszibarackosok levélzete még a fákon van. A szüret utáni első permetezések a rügyek tápanyaggal való feltöltésének utolsó időpontjai. Nagyon fontos ebben az időszakban a rügyek és a fák fiatal részeinek télállóságát kialakítani, mivel az idei évben lévő aszályos időjárás a következő évi gyümölcstermő részek kialakulását nagymértékben befolyásolja. Mivel csapadék hiányában a talajban nincs talajoldat, ezáltal nagymértékben gátolt a növény számára a télállóságot biztosító kálium és mikroelemek felvehetősége. 

fagyállóság alapköve a sejtek közötti folyadék magas káliumszintje és a lehető legtömörebb szövetállomány, amit bór, molibdén, cink és kálium együttes hatásával érhetünk el. A nem megfelelő nitrogén trágyázás és a nem megfelelő mikroelem ellátás következményeként a szövetek fellazulnak, a gombák számára behatolási lehetőséget biztosítanak. Továbbá a sejtek közötti hézagok alacsony káliumszintje miatt a szövetek könnyen elfagyhatnak.” Lévay László növényorvos kollégámtól idéztem a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete honlapjáról. Jó minőségű komposzt és szervestrágya használat mellett ritkán fordul elő, hogy mikroelem hiány tünetei lesznek észlelhetőek. Amennyiben preventív módon szeretnénk növényeink fagyállóságát növelni, válasszunk olyan növénykondionáló terméket, amely magas káliumtartalmú. (pl. a MYR sorozat). A NÉBIH oldalán elérhető az ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok listája. Ezekből bátran választhatunk, de érdemes megjegyezni, hogy túlzott használatuk a növényekre toxikus is lehet.  

Nemsokára mindenhol befejeződik a szüret.  A szőlősgazdáknak is érdemes felvenni a permetezőgépet. A borvidékeink többségében is elvégzik, rögtön szüret után a kénes vagy még inkább a kénes-olajos (pl. Nevikén, Vegesol eReS) lomblemosást. Tehát ez még nem az őszi lemosó permetezés!  

A szőlőlevél fényképén a sárga színű, az áttelelésre szolgáló „göbök” (kazmotéciumok, ez a képlet a régebbi szakirodalomban kleisztotécium néven ismert) még éretlenek, most még gyéríthetőek a fenti szerkombinációval. De mellettük, már jónéhány fekete, keményfalú göböt is láthatnak. Ezek már felkészültek a télre, ellenállóak. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, tőkékre, támrendszerre és tavasszal majd innen pattannak ki a spórák, közvetlenül a közeli, fiatal levelekre. A tavaszi lisztharmat fertőzés nagyságát csökkenthetik ezzel a zárópermetezéssel. 

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a károsítók távoltartására, még mielőtt a kémiai növényvédő szerekhez nyúlnánk. A hasznos kerti madarakat se hagyjuk magukra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján minden fontos tudnivalót megtalálnak a téli madáretetésről. Számítsunk arra, hogy nem minden madáreleség céljából forgalmazott magkeverék mentes a parlagfű magjától. Ezt a madarak gondosan félredobják és a madáretető alatt gyakran nagy tömegben kikel. Érdemes olyan madáreleséget venni, amelyre a gyártó garanciát vállal és látható rajta az „Ambrosia tested” felirat 

A fekete fejű, sárga hasú széncinkével gyakran találkozhatunk a kertekben. Már Alfred Brehm is sokat írt a fajról, a híres, sok kötetes könyvében, Az állatok világában. Jól látta, hogy „a széncinege sem abszolút hasznos, ő is imposztorkodik néhanapján; kiliggatja a mákfejeket, rászáll az érő szilvára, körtére, kivágja a vékonyabb héjú diót, melyet éppen ezért a Dunántúlon „cinegehéjú dió”-nak is neveznek. Rámegy az almára, utolsó szemig elhordja a napraforgót s egyéb többé-kevésbé érzékeny kártételei mellett különösen a méhesekben történő látogatásait szokták rossz néven venni.” 

De elismerte, hogy a kártétele mellett jóval nagyobb a haszna. Ezért így zárja a széncinkés fejezetet:  „A széncinegére vonatkozó ismertetést tehát azzal a legkomolyabb intelemmel kell befejezni: föltétlen kímélet (legföljebb riasztás), téli etetés, mesterséges fészekodvak által a lehető legnagyobb mértékben való mesterséges telepítés.” Intelmei, javaslatai ma is aktuálisak.  

Nemcsak a cinkének, de a kertész szempontjából pl. a verébnek, a vakondnak és a harlekin katicának is vannak jó és rossz tulajdonságai is. Így van ez a növényekkel is. A napraforgó értékes haszonnövény, de az elpergett szemekből, a búzavetésben kikelt példányok már gyomnak számítanak.            

Zsigó György és az ÖMKi csapata 

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.