2021.05.13., csütörtök , Szervác, Imola

Kertészet

2017. május 09. kedd • 09:12

Borászat vs. magánérdek - eltűnik a Balaton-felvidéki kultúrtáj?

Érdemes lenne a Balaton-törvényt is módosítani. Konzílium a borászat és a magánérdek ütközéséről Csopakon.

Csökken a szőlőterület, beépítik a zártkerteket, birtokközpont felkiáltással építenek vízparti villákat, ha nem történik változás eltűnik a Balaton-felvidéki kultúrtáj. Ezzel a felütéssel indított kerekasztal-beszélgetést a Csopaki Kódex, a Balatoni Kör, és az Északipart Magazin.

A Jásdi birtokon tartott beszélgetésen részt vett Jásdi István csopaki borász, Laposa Bence borász, a Balatoni Kör tagja, Ambrus Tibor, Csopak polgármestere, Andréka Tamás a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályvezetője, Fabacsovicsné Kovács Krisztina a Balatoni Szövetség titkára, Kardos Gábor a Balatoni Kör szóvivője, Bóka István Balatonfüred polgármestere. A beszélgetés résztvevőin kívül a nézők között több szakember is helyet foglalt  – számolt be az eseményről a veol.hu.

fotó:Sági Ági

Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy érdemes külön foglalkozni a zártkerti szőlőkkel és a több hektáros birtokokkal. A jelenlegi szabályozás

lehetővé teszi, hogy a zártkert tulajdonosok kezdeményezzék területük mezőgazdasági területből kivonását,

a szőlő kivágását. Andréka Tamás szerint ebben a kérdésben két érdek ütközik: a közérdek, hogy a szőlők és a táj megmaradjon, és a magánérdek, mely szerint a nyaraló nem szeretne szőlőt művelni. Bóka István szerint a zártkerteknél a legnagyobb probléma, hogy pár ezer négyzetméteres szőlő nem képes jövedelmet termelni, de felhívta a figyelmet arra is, hogy attól 

ha valaki kivágja a szőlőt, még nem építkezhet.

Véleménye szerint a zártkertek beépítését, és

a szőlőkivágást valós szankciókkal kell megakadályozni.

Jásdi István arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kell azok magánérdekét védeni, akik a jogszabályok áthágásával, megkerülésével növelték ingatlanuk értékét. Ambrus Tibor elmondta, hogy az országban egyedüliként Csopakon a szőlő természetvédelmi oltalom alatt áll, kivágása tilos és 48 perük van ebben az ügyben a bíróság előtt.

fotó:Pixabay

A földdel kapcsolatos másik probléma, hogy a nagyobb szőlőterületek árai irreálisan magasak. Balatonfüred környékén nem ritka, hogy 3000 forintot is elkérjenek egy négyzetméterért, ami 30 millió forintos hektáronkénti árat jelent. Ezen az áron szőlőtermeléssel, borászattal foglalkozó gazdálkodó ezt nem tudja megvenni, ezért kerülnek befektetők kezébe a területek. Jásdi István szerint

a szőlőterület árát a rajta előállítható termék értéke kellene, hogy meghatározza, nem a panoráma.

Andréka Tamás szerint a bonyolult földforgalmi törvény, és a beépített agrárkamarai vétólehetőség éppen arra hivatott, hogy a spekulációt megakadályozza. Bóka István szerint

jogszabállyal kellene a földterületek értékét meghatározni.

Szintén aggályos az a jelenlegi szabályozás, mely lehetővé teszi, hogy aki valahol a balatoni borvidék értéktelenebb részén pár hektár szőlővel rendelkezik, az egy parthoz közeli, turisztikailag értékes néhány ezer négyzetméteres ingatlanján hozzon létre birtokközpontot. Az egybegyűltek véleménye szerint érdemes lenne a Balaton-törvényt módosítani, hogy ezt megakadályozzák, és helyi szinten is lehet úgy szabályozni, hogy erre ne legyen lehetőség.

agrotrend.hu / veol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.