Kertészet

Csökkent a hazai málnatermelés

A hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak számos előnyei.

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.


Ellenállóbb és folyton termő málnafajtákra van szükség – fotó: Pixabay

A KSH adatai szerint Magyarországon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcsök termesztésével.

A málnatermesztés visszaesésének hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak (szerb és lengyel), akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak és olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik.

Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.

A friss málna behozatala 121 %-kal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 %-kal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest.

Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül. Az idei év első öt hónapjában a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 64,3 tonnáról 74,9 tonnára nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest. A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron.

Az ENSZ FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők:

  • Oroszország,
  • Egyesült Államok,
  • Lengyelország,
  • Szerbia,
  • Ukrajna
  • és Bosznia-Hercegovina.

Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körüli, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.

Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették.

Tekintettel arra, hogy 90 %-ban egy fajtát, Willamette-et termesztenek, rövid időre koncentrálódik a betakarítás időszaka. Ez növeli a termelés kockázatát, és átmeneti túlkínálatot idézhet elő, ami lenyomhatja az árakat.

Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország.

Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, -importőr pedig Németország.

A teljes jelentés itt megtekinthető.

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook