Darázsrajok rontanak a növényekre

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, Tarcali Gábor mondta: a repcedarázs első nemzedéke május második felében rajzik, ennek lárvautódai pusztítják a mustárt, majd júliusban jön a második nemzedék, amely a káposztára „ront rá”. A repcedarázs harmadik nemzedéke augusztus végén rajzik, a lárvák szeptemberben egyes vetésterületeken „keféig rágják” a repcét, azaz letarolják az értékes ipari növényt, csupán a levélerek maradnak meg. Tarcali hozzáfűzte: országos szinten százmilliós nagyságrendű kár is keletkezhet: a falánk lárvák egy-két nap alatt pusztítják el a növényeket.

Repcedarázs

A neonikotinoid alapú rovarölő szerek használata általában már nem megengedett csávázásra, vagyis vegyszeres védekezésre a vetőmag felületére tapadt, illetve belsejében levő kórokozók ellen, holott korábban hatékonynak bizonyult. Az elnök megjegyezte: Brüsszel 2013 decemberében, két évre függesztette fel ezeknek a szereknek a használatát, bár a határidő letelt, de még nincs végleges döntés. Az ok: egyes vélemények szerint a neonikotinoid alapú rovarölő szerek megzavarják a méhek tájékozódóképességét, és legyengítik immunrendszerüket, mások ezzel nem értenek egyet. Így viszont vannak, akik a neonikotinoidnál erősebb, például klóralapú rovarirtót használnak csávázáskor. Egyébként permetezéskor lehet használni neonikotinoid alapú rovarölő szert, ám nemritkán már kétszer-háromszor is szórni kell a kártevőkre. Ilyenkor, főként kellemes meleg időben a társas redős szárnyú darazsak, így a kecskedarázs, a német darázs, a lódarázs is dézsmálja a gyümölcsöt, az emberi ételt, italt.

A méhek érdekében rovarirtó szerrel nem lehet védekezni ellenük, ám csapdázással, például egy üdítős palackba tett édes folyadékkal, gyümölcsdarabbal igen, feromonokat, vagyis természetes kémiai vegyületeket lehet alkalmazni riasztásra, a ragadozó madarak a lódarázs biológiai ellenségei.

Gubacsdarázs

A szelídgesztenye-ültetvények rettegett kártevője a gubacsdarázs. A kamarai elnök megemlítette: Kínából elsősorban szaporítóanyagok révén jutott be Magyarországra hat-hét évvel ezelőtt. A nőstény a tojásait a fiatal hajtások rügyeibe rakja augusztus derekáig. A lárvák mintegy harminc nap múlva kelnek ki. A gubacsdarázs gátolja a hajtásképződést, akár ötven százalékkal is csökkenhet a termésmennyiség, sőt a fa is kipusztulhat.

A gubacsdarázsnak sokáig nem volt természetes ellensége itthon. Néhány évvel ezelőtt azonban Olaszországból behozták a fémfürkész darazsat, amely biológiai ellensége, így a gubacsdarázs-állományt kordában tartja a dél-dunántúli gesztenyésekben is.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu