Decemberben is lehet találni őszi gombákat

A hosszú őszhöz ráadásul még egy meglehetősen hosszú, aszályos periódus is társult, ezért a földben lévő gombafonalak startra készen várták az alkalmas időjárási viszonyokat, hogy végre a felszínen termőtesteket hozhassanak létre, és ezzel garantálják a következő évi szaporulatot. Így fordulhatott elő, hogy még decemberben is találkozhattunk őszi gombákkal – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park.

fotó: pixabay.com

A nyár végi, ősz eleji őzlábgomba fajok például november végén jelentek meg nagy számban, velük egyidejűleg a pereszkefajok (lila pereszke és lilatönkű pereszke) is nagy számban fejlesztették a termőtesteket. Erdeinkben a tölcsérgombák (szürke és óriás tölcsérgomba) szintén nagy mennyiségben kerültek elő.

Az őszi fajokkal párhuzamosan már megjelentek a tél gombái is, például a laskagomba és a téli fülőke. A hirtelen téliesre fordult időjárás megtette hatását: ha most sétálunk kinn a gyepeken, már csonttá fagyott pereszkéket láthatunk.

Sokan úgy vélik, hogy a gombák egyszerűen csak azok a felszín feletti részek, amelyeket a gyűjtők kosarukba tesznek. Egy gombaegyed felépítése azonban ennél lényegesen összetettebb. Úgy is mondhatnánk, hogy a felszín felett megjelenő gombatest körülbelül olyan, mint az almafán az almatermés. A felszínen látható gombatesteknek ugyanis a talajban akár több száz négyzetmétert behálózó gombafonalai is lehetnek.

Ez a gombafonal a természetben különösen nagy jelentőséggel bír. Egyrészt azért, mert a lebomló szerves anyagokat (őszi avart, kidőlt fák testét) átszőve talajjá alakítja át, másrészt pedig azért, mert a gombafonalak más növényekhez kapcsolódva, egymás számára kölcsönösen hasznos szimbiózisban veszik ki a részüket.

A gombafonal segít a vele társult növény számára a tápanyag- és vízfelvételben, cserébe ezek a növények (fű-, fa- és cserjefajok) segítik a gombákat is az életük során. Megfigyelhető, hogy egy-egy gombafaj mindig a társnövényével együtt jelenik meg.

Egyik legismertebb gombafajunk, a légyölő galóca például gyakran fenyőkhöz társul, így a Körös-Maros Nemzeti Parkban ez a faj kastélyparkokban, arborétumokban fordul elő, ahol fenyők is vannak.

A nagy kiterjedésű, védett gyepterületeken inkább a fűfajokkal társuló gombák jellemzőek. Tavaszi, nyári időszakban csiperkék, szegfűgombák, őszi-tél eleji periódusban pedig elsősorban a már említett pereszkefajok.

agrotrend.hu / kmnp.nemzetipark.gov.hu