Egyre gyorsabban hajt a szőlő

Bölcs növény a szőlő, és bár évezredek óta hódolunk, áldozunk neki, évezredek óta változtatjuk is különböző technikákkal a génállományát, hogy többet, jobbat és korábban adjon, mint azt egyébként tenné. A bölcs növény ezt legtöbbször néma közönnyel tűri, de van úgy, hogy megmakacsolja magát. Ilyen volt az idei év, amikor sokan már kongatták a vészharangokat, hogy elfagy a szőlő éppúgy, ahogy a sok gyümölcsös, de nem tette. Sőt, taktikusan a kivárásra játszott, és bár már régen be kellett volna indulnia, elhalasztotta és az atkákkal összebújva várta, hogy mikor fakadhat biztonságosan a rügy – írja a feol.hu.

fotó: wikimedia

Frey Szabolcs, a Móri Hegyközség hegybírója rendszeresen tájékoztatja a szőlősgazdákat, kicsiket és nagytermelőket egyaránt, a növények fenológiai stádiumáról, az időjárás alapadatairól és persze a kettő összevetéséből eredő növényvédelmi előrejelzésekről.

A hegybíró tájékoztatójában Mukli Dániel növényvédelmi szaktanácsadó így fogalmaz:

– Több, mint 20 éves szőlőtermesztési gyakorlatomban még soha nem találkoztam ilyen késői fakadással. Március végén, április elején már duzzadtak a rügyek, aztán úgy is maradtak május elejéig. Egyes fajták, mint például a merlot, áprilisban ki sem fakadtak. Persze ismerve az áprilisi időjárást, ez szerencse részünkre, hiszen ha a megszokott időben fakadt volna a szőlő, akkor bizony nagy valószínűséggel jelentős fagykárt kellett volna elkönyvelnünk.

És valóban, minden le van maradva egy kicsit. Ebben az időszakban már a 15 vagy akár 30 cm-es hajtásokhoz vagyunk hozzászokva, ehhez képest még csak most kezdenek sort alkotni a nemrég kinyílt sárgászöld levelek.

A késői rügyfakadásnak nemcsak a fagykárok elkerülése volt a nagy előnye, hanem az is, hogy több idő maradt a szokásos tavaszi gyomirtózás elvégzésére. A Móri borvidék ültetvényein magunk is kint jártunk, és megállapíthattuk, hogy szép kultúrállapotba hozták a gazdák a szőlőt, felkészülve az intenzív fejlődés megindulására. Ez köszönhető annak is, hogy ahol március végén, április elején elvégezték a soraljak gyomirtását, ott most tiszta, gyommentes sorokat találunk, miközben a sorközökben tömött és egészséges a nyírt fű. A később elvégzett vegyszeres kezelések láthatóan lassabban hoznak eredményt. Volt, ahol két hét után kezdtek csak elszíneződni a haragoszöld fűfélék vagy a gyorsan magasba nyúló pásztortáska szárai. A szakemberek szerint ez is összefüggésben lehet az alacsony hőmérséklettel.

Kórokozók

Nem csak a gyomok ellen folyik a harc az ültetvényeken, hiszen ott vannak a kórokozók is. Az idei év ebből a szempontból is rendhagyó, mert a tavaszi hőmérsékleti és csapadék viszonyok nem kedveztek a fertőzéseknek. Ugyanakkor az elmúlt napok esőzései elviekben már elősegíthették a lisztharmat aszkospórák kiszóródását, de a visszamaradott fenológiai állapotnak köszönhetően meglehetősen kicsi a valószínűsége a fertőzések bekövetkezésének.

Muklitól megtudtuk: – Helyenként lehet találkozni rügykártétellel, ami az ékköves araszoló vagy a fűbagolypillék lárváinak tulajdonítható. Nem tapasztaltam olyan mértékű kárt, ami a védekezést indokolná, de mindenkinek érdemes szemlézni az ültetvényét, és amennyiben fokozódik a probléma, ami a hőmérséklet emelkedésével várható is, be kell avatkozni ellenük.

A tarka szőlőmoly rajzásán már túl is vagyunk, igaz, ez is később zajlott, mint azt megszokhattuk. Késve de nem törve történt a dolog, ugyanis nagy egyedszámmal indult meg a rajzás, ami az azóta is hűvös idő miatt hosszan elhúzódott. A szakemberek álláspontja gyakran nem egyértelmű ebben a kérdésben. Sokak szerint az első rajzás idején még nem érdemes vegyszeresen védekezni a molyok ellen, mert nem olyan jelentős az általuk okozott kár, ugyanakkor a másik táborba tartozók arra hivatkoznak, hogy az első nemzedék ellen a legkönnyebb a védekezés, és ha ott akkor és azonnal nem avatkozunk be, akkor a kártevő jelentős mértékben felszaporodik.

Bármelyik véleményt is teszi magáévá a gazda, egy biztos: az elsőn már túl vagyunk, a második és a harmadik nemzedék ellen viszont már határozottan kell fellépni, méghozzá úgy, hogy az ehhez használt permetszer hatásos legyen az amerikai szőlőkabóca ellen is, ami ellen viszont köteles mindenki védekezni, függetlenül attól, milyen borvidéken gazdálkodik.

A növényvédelmi munkálatokkal kapcsolatban Mukli Dániel felhívta a gazdák figyelmét: – Az időjárás melegedésével várakozásom szerint a szőlő robbanásszerű fejlődésére lehet számítani. Emiatt javaslom mindenkinek, hogy vegye elő a permetezőgépét, ellenőrizze le a műszaki állapotát, és készítse fel megfelelően az előttünk álló növényvédelmi szezonra. A sikeres növényvédelem alapfeltétele ugyanis nemcsak a megfelelő időben elvégzett kezelés, a megfelelő szerválasztás, hanem a jó kijuttatástechnika is.

agrotrend.hu / feol.hu