Egyszerre több károsító is támadja a szőlőt

Több nehézséggel is küzdenek tehát egyszerre az ültetvényeken, nem csak a lisztharmat, hanem a peronoszpóra és a fekete rothadás is megjelent. Nehezen tudtak haladni a sok eső miatt a növényvédelemben a gazdálkodók, de a hajtásválogatással és igazítással sem lehetett csúszni, hiába volt nehéz a talaj megközelítése. A szakemberek azt hangoztatják, hogy minden erővel próbáljuk a permetezés lehetőségét megoldani.

A szőlő virágzása az átlagos években május végén, vagy június elején kezdődik, idén viszont a hűvös idő miatt ez később történik. Van még idő elrendezni a hajtásokat és eltávolítani a felesleget. Pál Sándor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke azt mondja, hogy pont ez az időszak a legérzékenyebb a szőlő életében, növényvédelmi szempontból mindenképpen. A sok csapadék miatt amúgy is intenzíven növekszik a szőlő, a páratartalom miatt kedvező az időjárás a gombabetegségeknek, a meleg miatt pedig minden olyan kártevő, ami a szőlőben előfordul, az most itt van.

– Nagyon fontos most a növényvédelem, tehát nem szabad megvárni a 10-14 napos permetezési fordulókat, hanem hamarabb kell permetezni és sokkal komolyabb szerekkel, tehát felszívódókkal. Emellett még a kórokozók is jelen vannak, amelyek közül az atkák kártétele jelentős, de csak ott, ahol nem volt ellenük védekezés. Már látni a szőlőmoly megjelenésének az első jeleit. El kell találni tehát azt az időszakot, amikor a természet is mellénk áll, mert nem csak a sok csapadék, hanem a szél is akadályozó lehet és rontja a növényvédelem hatásfokát. Eddig a gépi munkák nagy része csak a permetezésből állt, minden pillanatot kihasználtak a gazdák, amikor nem esett az eső. Minden gombabetegségnek adottak a speciális jelei, amelyek megjelennek a levélen, s ezeket szemre vételezéssel és folyamatos odafigyeléssel lehet észrevenni, de amikor az első tünetek megjelennek, az már baj. Úgy kell a növényvédelemhez kezdeni, hogy meg se jelenjenek, ezért a megelőzés a legfontosabb -hangoztatta Pál Sándor.

A gombabetegségek a szomszédos területeket is megfertőzhetik. Országszerte viszonylag sok az elhagyott, vagy elhanyagolt ültetvény, amelyek művelésével gazdasági okok miatt felhagytak, ezért a gondozott területeket folyamatosan fertőzik. Ezeknek a gócpontoknak a felszámolása fontos lenne, de sajnos utána mindig újabbak és újabbak keletkeznek. Ez a szőlőtermesztés jövedelmezőségének a csökkenésére vezethető vissza, ezért sokan abbahagyják a művelést. Ez ellen próbál a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, vagy az illetékes hegybíró fellépni, de a kiszabott büntetésen kívül mást nem tudunk tenni.

A védtelen bogyók a sűrű lombozatban párás körülmények között gyorsan fertőződhetnek a már ott lévő szőlő lisztharmat telepekből fejlődő fertőző anyaggal a konídiumokkal. Ezek a telepek nehezen láthatóak, de ha a hőmérséklet kis mértékben visszahűl, akkor a gyors fejlődésük eredményeként könnyen kialakulnak a levélen és a fürtön is a szürkésfehér lisztharmat telepek. Ha a szőlőfürt ebben a kis bogyós állapotban fertőzötté válik, akkor később szinte lehetetlen orvosolni a betegséget. Hasonló a helyzet a szőlő peronoszpórával. A csapadékos periódusban fejlődő levéltünetek egy-egy borvidéken a meleg ellenére is fertőzőképesek és a reggeli harmat, pára, vagy újabb csapadék hatására növekedhetnek ezek a fertőzési gócok.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu