2022.10.02., vasárnap , Petra

Kertészet

2016. május 09. hétfő • 10:31

Elvitte a fagy a szamóca harmadát

Jelentős kárt tett a szabadföldi ültetvényekben az áprilisi fagy, országos szinten a kár 30 százalékosra becsülhető. Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg.

A hajtatott, fólia alatt termesztett szamócát megkímélte a szokatlanul hideg áprilisi időjárás, az első termések már megjelentek a piacon, a szabadföldi ültetvényekben azonban jelentős kárt tett a fagy – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke.

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Országos szinten a kár 30 százalékosra becsülhető. Ledó Ferenc szerint ez még önmagában nem jelentene problémát, tavaly ugyanis az esős tavasz miatt sokkal több gyümölcs veszett oda, mint az idei fagy miatt.

– A baj akkor kezdődik, ha a két időjárási jelenség követi egymást. A szabadföldi epernek ugyanis a fagy mellett a második legnagyobb ellensége az eső. A gombás betegség ilyenkor támad, vagyis ha folyamatosan esik, elrohad a szamóca. Ha a fagy mellett ezzel is számolni kell, akkor elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan kihatással lesz az árakra is – fűzte hozzá a Fruitveb elnöke.

A szakember szerint a fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi szempontból sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezont illetően. A hűvösebb idő miatt ugyan itt is voltak úgynevezett kötődési problémák, a beporzást végző méhek 15 fok alatt nem repülnek. Az igazán profi gazdálkodók azonban ezt is ki tudták védeni. Az elmúlt években számos helyen poszméheket telepítettek a fóliasátrakba, a rovarok pedig – a házi méhhel ellentétben – alacsonyabb hőmérsékleten is dolgoznak.

– A magyar eper árára nemcsak a hazai kínálat, hanem az importtermékek aránya is nagy hatással van. Folyamatosan jelen van a magyar piacon az import, többségében olasz és spanyol földekről származó gyümölcs, amelynek az ára most 700–1000 forint kilónként – mondta Ledó. Ezzel szemben a magyar epret 1500–2200 forintért lehet kapni a piacokon. Ahogyan az lenni szokott, megjelentek a gyanúsan olcsó magyar epret kínáló árusok is. Ledó Ferenc szerint amit 1500 forint alatt kínálnak, az borítékolhatóan vagy rossz minőségű, vagy külföldi eper. Ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár a szakember szerint jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A szabadföldi eper önköltségi ára egy átlagos évben 700–1000 forint. – Ha ez alatt az ár alatt kénytelen értékesíteni a termést a gazda, biztosan veszteséget termel – jegyezte meg. Szerinte az ideális az lenne, ha a szabadföldi és a fóliás eper egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a két szezon, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Magyar eperrel általában csak a helyi piacokon találkozni, az áruházak zömében importgyümölcsöt kínálnak. Ennek oka, hogy a magyar eper nem tartható el hosszabb ideig, ellentétben a külföldivel. Ledó Ferenc szerint az eltarthatóság fajta kérdése: a magyarok nem ugyanazt a fajtát termesztik, mint amit például Spanyolországban. A nemesítők arra törekednek, hogy a gyümölcsöt minél tovább a polcon lehessen tartani. Ha a termelő itthon leszedi a szamócát, 3-4 napon belül el kell adnia, mert a gyümölcs megrohad. Az import kibír 7-10 napot is, de ennek ára van: a keményebb gyümölcs veszít az ízéből – tette hozzá.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.