Erősíteni kell a versenyképességet a zöldség-gyümölcs ágazatban

Ledó Ferenc azt mondta: erősíteni kell a versenyképességen, mert „nagy bajban van az ágazat”, nem könnyű megállnia a helyét az európai piaci versenyben.

A terméktanács is részt vett a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia kidolgozásában, ami a napokban készült. Ledó elárulta: az ágazat kétszázmilliárd forinthoz szeretett volna hozzájutni a 2014–20 közötti periódusban rendelkezésre álló 1200 milliárd forint uniós forrásból, ami vidékfejlesztésre jut. Végül is százmilliárdot kapott, ami nélkülözhetetlen a szükséges beruházásokhoz.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, Nagy István a múlt héten közölte: a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia szerint a mostani, évi 2,5 millió tonnás termelés egymillió tonnával emelkedhet Magyarországon. A terméktanács elnöke úgy véli: ez 2024-25-re valósulhat meg, a zöldségnél hamarabb növelhető a termésmennyiség, ám a gyümölcs szektorban ez időigényesebb. Egyébként a tárca 2050-ig szóló nemzeti élelmiszergazdasági programja szerint az ágazat az évszázad közepére éves átlagban akár 5,5 millió tonna áru előállítására is képes lehet.

Az FM államtitkára szerint a fejlesztések eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé hetven százalékkal emelhető. Így Magyarországon az egy hektáron elérhető termésmennyiséget az uniós átlag fölé lehetne tornászni.

Ledó Ferenc megjegyezte: ha növekszik a termésmennyiség, akkor bővíteni szükséges a feldolgozói kapacitást is, mert például a gyümölcsöknél mintegy harminc százalék kel el friss áruként, a többit feldolgozzák. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a napokban, a magyar alma vásárlását és fogyasztását ösztönző eseményen azt mondta: összesen háromszázmilliárd forint használható fel élelmiszeripari feldolgozói beruházásokra. A terméktanács elnöke bízik abban, hogy ebből mintegy hetvenmilliárd jut majd a zöldség-gyümölcs ágazatnak.

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Takács Ferenc úgy nyilatkozott: Lengyelországban rekordtermés várható, 4-4,5 millió tonna körüli, ez az Európai Unió almatermésének a harmada. Az olcsó lengyel étkezési alma pedig már megjelent a magyar piacon. Szerinte bár az unió piaca nyitott, ám nem azonos feltételekkel indul egy magyar és egy lengyel almatermesztő. Egy magyar termesztőnek magasabb adóterhet, munkaköltséget, útdíjat kell kigazdálkodnia, jelentős adminisztráció terheli. Felmérések szerint van olyan növényvédő szer, amely feleannyiba kerül Lengyelországban, mint nálunk. A Magyarországon előállított egy kiló almára eső költségek összege többszöröse a lengyelországinak.

Nagy István úgy vélte: százezer új munkahely is létesülhet a zöldség-gyümölcs ágazatban, ennek nyolcvan százaléka a termesztésben, húsz százaléka pedig a feldolgozóiparban. Hozzáfűzte: arra törekednek, hogy a kiskereskedelmi üzletláncokban forgalmazott magyar termékek aránya a jelenleginél is magasabb legyen. A zöldség- és gyümölcstermesztést elaprózott birtokstruktúra jellemzi jelenleg – olvasható a tárca 2050-ig szóló programjában. A kis birtokméret alacsony termelési mennyiséget ad, így a termelők piacra jutásának lehetőségei is korlátozottabbak. Az összefogás lehetséges eszköze a termelői szervezetek létrehozása. Az Európai Bizottság kimutatása szerint a termelői szervezetek forgalmi részesedése Magyarországon az uniós átlag fele.

A tárca célja, hogy a termékpályákat – az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson keresztül a termék fogyasztóhoz való eljuttatásáig – legalább 75 százalékban a termelői szervezetek alakítsák ki.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu