Kertészet

Felzárkózhatunk a mogyorótermesztő országok sorába

Két éven belül megsokszorozódhat a mogyorótermesztés Magyarországon a NAIK és az MKSZN által kifejlesztett új technológiának köszönhetően. A növekvő mogyoró- és mandulatermesztési igényekről szakmai nap keretén belül tárgyaltak az ország gyümölcskutatói. 

Bár Magyarország az északi peremén helyezkedik el a mogyoró- és mandulatermesztő országoknak,

az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az igény a hazai mogyoró- és mandulatermesztésre, mind fogyasztói mind termelői oldalról.

A NAIK és az MKSZN új technológiát fejlesztenek ki, amely erre az igényre reagál, és segítségével hazánk is felzárkózhat a mogyorótermesztő országok sorába.

fotó: Béres Ádám/MKSZN

– Nemrég zárult le a kísérleti szakasza a kutatásnak, amelyen már három éve dolgoznak az intézményünk szakértői. A jelenlegi mogyoró-anyatelep évente kb. 3-4000 ültető-anyagot termel, ezt tudjuk majd megháromszorozni, kb. 12 000 mogyoró sarjat termelni ennek segítségével. Ha ilyen ütemben tudunk fejleszteni, akkor néhány éven belül el tudjuk majd látni a mogyorótermesztési igényeket itthon és külföldön egyaránt – mondta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

A technológia lényege, hogy rövidebb idő alatt, nagyobb mennyiségű szaporítóanyagot tud előállítani az intézmény, ezáltal megsokszorozva az ültető-anyag előállítását.

Hazánkban az MKSZN érdi telephelyén történik majdnem a teljes mogyoró- és mandulaállomány előállítása és termelése, de a forgalmazásért is az intézmény szakemberei a felelősek.

fotó: Béres Ádám/MKSZN

– Hazánkban nagyon kevés intenzív termelési tapasztalattal rendelkezünk erről a két fajról, de lokálisan és szélesebb termelői körben is érződik az igény a mogyoró- és mandulatermesztésre, és minden jel arra mutat, hogy ezek a növények is hasonlóan sikeres utat járhatnak be, mint a dió az elmúlt években. A termelési kedv is ehhez igazodik:

2012 óta az említett két kultúra estében is egyre nagyobb területre adnak be támogatási kérelmet a gazdálkodók, a támogatott ültetvények nagysága 270 hektárról idén már 340 hektárra nőtt, ami jól mutatja ezt a növekvő igényt.

A Földművelésügyi Minisztérium 2017-ben is termeléshez kötött támogatásokkal segíti a héjasok termelését: várhatóan 73 ezer Ft/hektáros támogatást tudnak nyújtani a csonthéjas termesztőknek – mondta el dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

fotó: Béres Ádám/MKSZN

A technológia eredményére még legalább két évet kell várnunk, de segítségével nagyon jó minőségű, magyar mogyoró jelenik majd meg a piacon, amely kiszolgálja majd a hazai mogyorótermesztést.

A mogyoró termelése évről évre csökken, míg 2010-ben 140 tonna volt, addig tavaly a regisztrált ültetvényeken csupán 50 tonna termett. Ezzel szemben a mandula termelése nőtt, 2010-ben 110 tonna volt, 2016-ban 290 tonnára emelkedett. Mandulából és mogyoróból is magasabb az ország fogyasztása a termelésnél. Idén mogyorótermesztéssel 115 gazda foglalkozik, mandulával pedig 125. A legnagyobb termőtájak a Balaton-felvidéken vannak, de jelentős termővidék még Buda-környéke és a Mecsek is.

agrotrend.hu /  MKSZN

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook