Hírek

FruitVeb: öntözéssel kisebb mennyiség mellett is nagyobb a jövedelem

Az idei év mutatott rá leginkább az öntözésfejlesztés szükségességére a hazai gyümölcstermesztésben. A korszerű ültetvényen gazdálkodók ugyanis kisebb termésmennyiség mellett nagyobb bevételre tettek szert. Ahol azonban nem tudták a tápanyagokat és a vizet pótolni a termelők, a termés mennyiségével és minőségével is komoly gondok voltak.

Jövedelmező évet zárt idén a hazai gyümölcságazat, bár a nem öntözött ültetvényeken a termelők sem minőségben, sem mennyiségben nem tudtak megfelelő termést elérni – mondta a Magyar Idők megkeresésére Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke. Hozzátette: a tavalyinál jelentősen kisebb mennyiség mellett nagyobb jövedelmet értek el a termelők, ami elsősorban a jó minőségnek és a keresleti piacnak köszönhető.

Az időszakos hullámzást leszámítva az árak is jól alakultak az idei szezonban, egyedül a meggynél volt tapasztalható a szüret előtt kisebb zavar. Egy-két feldolgozó ugyanis 55-60 forintos felvásárlási árat hirdetett meg, a termelők azonban ennyiért nem akarták odaadni a gyümölcsöt. A krízis néhány hét alatt megoldódott, a felvásárlók pedig engedtek a nyomásnak és emeltek az árakon. Meggyből az idén 62-65 ezer tonna termett, aminek hetven százalékát a feldolgozóipar használta fel. Bár a tavaly bevezetett oroszországi importtilalom miatt a gazdálkodók arra számítottak, hogy visszaesik majd az étkezési meggy forgalma, végül a tavalyinak a dupláját sikerült ebben a formában értékesíteni a külpiacokon. – Az embargó ellenére – kerülőutakon – az orosz piacra is eljutott az áru, emellett jelentősen megugrott a lengyel és a román kereslet is a magyar meggy iránt – emelte ki a szervezet elnöke.

Míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna étkezési meggy hagyja el az országot, addig idén a FruitVeb becslése szerint 20-25 ezer tonna lépte át a határt. Ennek a mennyiségnek a jelentősebb része feltételezhetően feketén került ki az országból, Ledó Ferenc szerint ugyanis többtonnányi árut – az elektronikus áruforgalom-ellenőrzési rendszert (ekáer) kijátszva – 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállították át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig.

A hazánk gyümölcstermesztésében meghatározó szerepet játszó almatermelés az idén – többek közt a nagy hőség és az aszály miatt – messze a tavalyi rekord alatt lesz. Egy éve 900 ezer tonnát takarítottak be az ültetvényekről, az idén csupán 550 ezret tehet ki a teljes termésmennyiség. Magyarország étkezésialma-szükséglete 150-200 ezer tonna körül van évente, ez a mennyiség pedig az idén is biztosított. – Bízunk benne, hogy a most induló telepítési támogatásoknál csak öntözhető ültetvényekre adnak ki engedélyt és támogatást, így tovább nőhet az étkezési minőség a teljes megtermelt mennyiségen belül – jelezte a legfőbb gondot Ledó Ferenc.

Meglátása szerint ezzel egy időben a tárolókapacitások bővítésére is szükség van, a mostani 200 ezer tonnáról 400 ezerre kellene emelni a korszerű raktárok befogadóképességét. Az árak a tavalyi, tragikusnak nevezhető mélységek után elfogadható szintre kerültek: míg a léalma kilójáért tavaly alig adtak 10 forintnál többet, ma 35 forintért vásárolják fel az üzemek, ahogy az étkezési alma ára is megduplázódott, 120 és 150 forint között mozog a belföldi piacon.

A szakember szerint körtéből és szilvából is átlagos évet zárhat az ágazat, előbbiből 20-25 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők, míg szilvából 65-70 ezer tonna a szüret eredménye.

magyaridok.hu