Kertészet

Gyümölcs ültetvények tavaszi gyomflórája

A gyomszerkezet ismerete kulcsfontosságú a gyümölcstermesztés során, legyen szó, hagyományos, fél intenzív, intenzív gazdálkodási rendszerről.

Az ültetvényekben elõforduló gyomnövények sokrétû behatást gyakorolnak közvetett módon a növényeinkre, összefüggõ gyomtakaró esetén csökkentik a feltalaj hõmérsékletét, ezzel beavatkozva a virágzás-gyümölcsérés folyamataiba, túlzott mértékû gyomosodás esetén viszont párás mikroklíma alakul ki, kedvezve a gombás eredetû kórokozók felszaporodásának.

Fotó: Komáromi Kornél, Perzsa veronika (Veronica persica)

Az életciklusukkal komoly kárt tudnak okozni a kultúrnövényeinkben, termésveszteséget elõidézve a tápanyag-nedvesség elvonás következményeként. A magasabb kultúrák esetében a gyomnövények betakarításra gyakorolt hatása csekély, ezzel ellentétben, az alacsony kultúrákban, a túlzott mértékû gyomosodás, akár teljes mértékben megakadályozza a betakarítást, csökkentve ez által a termés értékét. Kártevõk-kórokozók szaporítói, gazdanövényei lehetnek, egyes esetekben akár a gyomnövényrõl is átterjedhet a fertõzés a kultúrnövényre.

Fotó: Komáromi Kornél, Tyúkhúr (Stellaria media)

A kora tavaszi idõszakban elõforduló gyomfajok az egyévesek (Therophyta) életforma csoportba tartozó fajok soraiból kerülnek ki. Az életforma csoportra jellemzõ, hogy a növények a kedvezõtlen idõszakot (nyári szárazság-téli hideg) mag alakban vészelik át.

Az életforma csoporton belül 4 alcsoportot különböztetünk meg, T1-õsszel csírázó, tavasszal magot érlelõk, T2-õsszel kelõ, nyár eleji egyévesek, T3-tavasz végén csírázó, nyár elején, vagy õsszel magot érlelõk, T4-nyárutói egyévesek, tavasszal kelõk, nyár elején magot érlelõk.

Fotó: Komáromi Kornél, Bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule)

Tavasszal tehát az elsõ két alcsoportból kerülnek ki a gyomfajok. A T1-es életforma alcsoport tagjai csíranövény, vagy tõlevélrózsa alakban telelnek át, sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Csírázási optimumuk 10-14 C°. Fagymentes téli napokon is fejlõdnek. Ehhez a csoporthoz tartozó gyomfajok a teljesség igénye nélkül, tyúkhúr (Stellaria media), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), perzsa veronika (Veronica persica), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), közönséges aggófû (Senecio vulgaris), egynári perje (Poa annua).

Fotó: Komáromi Kornél, Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

A T2-es életforma alcsoport tagjai õsszel vagy tavasszal csíráznak, a telet csíranövény, vagy mag alakban vészelik át. Optimális csírázási hõmérséklet számukra a 4-8 C°. A T1-es növényekkel szemben, õk erõteljes gyökérrendszert növesztenek, hosszabb életûek. A csoportba tartozó fajok, a pipacs (Papaver rhoeas), kamilla (Matricaria chamomilla), ragadós galaj (Galium aparine).

Fotó: Komáromi Kornél, Pipacs (Papaver rhoeas)

Természetesen számos faj sorolható még ezekbe a csoportokba, azonban a jelen cikk az ültetvények gyomflóráját próbálta célzottan bemutatni.

Komáromi Kornél

A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható a szeretemamezogazdasagot.hu oldalon is!

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook