Kapós a magyar dió a külpiacokon

Akár a kétszeresére is emelkedhet a hazai diótermelés a következő években, miután a korábbi években jelentős ültetvénytelepítések zajlottak szerte az országban. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke elmondta: ma már közel tízezer hektáron foglalkoznak diótermesztéssel a gazdálkodók, az ültetvények többsége pedig korszerűnek mondható. A szakember szerint az utóbbi években a technológia is változott. Míg korábban saját gyökerű növendékeket ültettek a termelők, ma már úgynevezett oltványokat telepítenek. Ennek köszönhetően egy ültetvény a kilencedik év helyett már az ötödik évben termést hoz. Ez lényeges szempont, hiszen a szelídgesztenye után a dió fordul a legkésőbb termőre.

A valóban hosszú távúnak nevezhető befektetés ugyanakkor komoly hasznot hozhat a gazdálkodónak, a magyar dió ugyanis gyakorlatilag korlátlanul eladható. Tavaly az időjárás is kedvezett a termésnek, így kiváló minőségű, nagyméretű diót takaríthattak be a termelők. A hazai diófajták nagy előnye, hogy többségük korai érésű, így a külföldi konkurenciát megelőzve szeptemberben megjelenhetnek a nemzetközi piacokon is. – A magyar diónak rendkívül jó a piaca, a minősége pedig jobb, mint az olasz és az amerikai dióé – mondta Ledó Ferenc.

Az évi hatezer tonna körüli hazai termés jelentős része a külpiacokra megy, legjelentősebb partnereink Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság. A diót ma három formában lehet a piacon megtalálni: héjasan, tisztítva és darálva. A legnagyobb mennyiséget Ledó Ferenc szerint héjasan exportáljuk, ami nem véletlen, hiszen így tovább megőrzi frissességét. Egy-két hazai szövetkezet már tervezi diótörő és -tisztító berendezés beszerzését, az országba ugyanis főleg szintén ebben a formában érkezik az import. A dióbelet főleg a cukrásziparban használják fel, itt viszont a minőség nem annyira meghatározó szempont, már ami a gerezdek méretét és alakját illeti.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a dió az egyetlen héjas termésű gyümölcsünk, amelynek a külkereskedelmi egyenlege pozitív. Héjas dióból tavaly 2,19 ezer tonnát szállítottunk a külpiacokra, ami enyhe, háromszázalékos csökkenést jelent, az értéke 1,84 milliárd forintot tett ki. Az árak ugyanakkor emelkedtek, a hazai dió termelői ára 2015-ben 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a kilónkénti ár így megközelítette a háromezer forintot. Az AKI szerint a héjas diót jellemzően még a betakarítás évében értékesítik, míg a dióbél döntő hányada novembertől a következő év tavaszáig kerül a piacra. Ebből tavaly mintegy 2,2 ezer tonnát értékesítettek a termelők. Ez utóbbi kategóriából főként a francia és a német piacra szállítanak, de jelentős az Egyesült Királyságba irányuló kivitel is.

A belső fogyasztás ezzel szemben nem túl jelentős. Bár az úgynevezett kispiaci értékesítés igen gyakori, melynek a pontos arányait nem lehet megbecsülni, a háztartások többsége szezonális jelleggel vásárol diót. A magyarok csak karácsony és esetleg húsvét táján fogyasztanak diót – azt is süteményekben. Nyugat- és Észak-Európában év közben is felhasználják a diót különféle ételek és saláták elkészítéséhez – jegyezte meg a Fruitveb vezetője. A hazai fogyasztás ösztönzésére ugyanakkor a szakemberek szerint több figyelmet kellene fordítani. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott dió jó hatással van például a vér koleszterinszintjének szabályozására, csökkentve a koszorúér-betegség kockázatát.

agrotrend.hu / magyaridok.hu