Kell a reklám a gyümölcsnek zöldségnek is? – A szakértő válaszol

– Milyen volt az idei év? A sajtóban volt minden ami az évet jellemezte, tavaszi fagy, szamóca magyarítása, cseresznyét, meggyet szétáztató esők, kajszi rekordtermés, poloskainvázó, és a tavalyi alma harc után sem örültek a gazdák. Miért?

-Tömören? Semmivel sem jobb az idei év, mint a tavalyi… legalább is nem érezzük annak. Ennek oka, hogy azon termelőket akiket súlytott a természet, nem boldogítja, hogy jobbak az árak, mint tavaly. Ráadásul annyival nem is jobbak. Az értékesítési lehetőségek nem bővülnek. A hazai fogyasztásban bár összeségében van előre lépés ha azt nézzük, mennyi kg/Fő a gyümölcs fogyasztás, de összeségében a magyar termelő nem érzi, hogy bővülne a piaca.

Csizmadia György

– Mi ennek az oka?

Egyrészt nagyon erős az import, például kajszi esetében mire jött a magyar, a spanyol már lenyomta az árakat május végén, június elején. Ezen kívül rengeteg egyéb egzotikus, vagy délebbi gyümölcs is hódit.

– Például a csemegeszőlő?

– Igen a csemegeszőlő egy erős termék, szeptemberben, októberben, de a banán ára is sokat meghatároz, de a datolya, az áfonya, vagy épp a karambola, licsi és társai is növelik a kínálatot.

– Ez a fogyasztónak jó nem?

– A fogyasztónak lehet, bár kérdés az a termék mennyit utazik, mennyire megbízható. Például Áfonya siker gyümölcs, de biztos júniusban kell akciózni vele s ötször akkor felületen árulni, mint a cseresznyét? Micsoda akció 4000 helyett csak 2500Ft kg-ja és persze a vevők vették szemben a mi cseresznyénkkel amiért pedig sajnálták a 880Ft-ot, vagy az 1500-at…

– Az idei évben mik voltak azok az új témák amik kicsit más irányba mutatnak a gyümölcs termesztésben?

– Talán egyre érzékelhetőbb, hogy a fogyasztók keresik a megbízható, és jóízű termékeket.

– Ez azt jelenti hogy az elmúlt évek kisüzemi fejlesztései a helyi termékek előtérbe kerülnek?

– Ez egy kettős folyamat. A feldolgozott kisüzemi késztermékek mellett megjelentek a kényelmi termékek. A fogyasztók egyből elveszik ami kell akkor és ott. Ezek a félkész, vagy szinte készételek azonban tartalmilag sokszor kevesebb zöldséget-gyümölcsöt tartalmaznak, mint amikor otthon készítettük el őket. Vagy épp sokszor tömegnövelővel vannak „dúsítva” pl a gesztenyepüré babbal, vagy épp a gyümölcslevek répa, alma összetevője.

Ezen olcsósító magatartások hozták létre véleményem szerint az olyan termékek reneszánszát, mint a kézműveslekvárok, vagy épp a frissen préselt gyümölcslevek, vagy a direkt préselt almalevek.

Ezen termékek hívó szava sokszor a magasabb beltartalom ígérete. Ebbe a trendbe illik bele a helyi termékek, vagy a Fair trade termékek növekedése.

– A fogyasztók tudatosabbak?

– Igen, kialakul egy tudatosabb sőt sokszor környezettudatosabb fogyasztói réteg.

– Akkor ezel a megoldás őket kell megcélozni?

– Nyilván ez egy réspiac. A borászatok összekapcsolódva a programturizmussal erről szól. De itt komoly minőség kell, s megbízhatóság és hit a termékben fontos a fogyasztónak. De valóban a fogyasztóhoz el kell jutni. Ha az áruházlánc rosszul szűri meg a termékpalettát, ha mi termelők ezt így gondoljuk akkor nekünk kell új marketing ötletekkel elő állni és a fogyasztókhoz közvetlenül eljutni.

– Mire gondol? Vagy ez csak egy jó marketing mondat?

– Konkrét példákat is mondok. A vevő bizalmának kialakítása a kertben történik. Ezért jó kezdeményezés a Magyarország legszebb birtoka, aminek nagyon örülök, hogy a zsűritagja lehetek. Az idei kertészet kategóra győztese a legjobb példa erre, hogy lehet összekötni a gyümölcstermelést a gasztronómiával, és a programturizmussal, vagy épp a helyi termék gyártással.

– Egyéb ötlet?

– Az idei évben létrehozunk egy insta oldalt, és egy virtuális infulenszer csapatot a gyümölcsökből. A gyümölcsöket megszemélyesítjük, és lesznek figurák bejelentkezések. Jövőre több kertben lesznek webkamerák egy rendszerbe kötve. És szervezünk interaktív programokat, pl cseresznye virágzási séta, vagy épp a kertekbe szervezett fittnessz óra és gyümölcsszüret.

– De ettől hogy fog nőni a gyümölcsfogyasztás?

– Az a fontos, hogy a fogyasztóban felkeltsük a vágyat, hogy ő a mi gyümölcsünket akarja elfogyasztani ne a banánt hanem a cseresznyét pl. Ehhez több interakció és találkozás kell. Ma pedig a közösségi média a sajtó láthatatlanul kúszik be az életünkbe. Amikor pedig elmegyünk egy étterembe nem is tudjuk miért épp lazacot rendelünk, vagy belga csokis fánkot… Intíciónak tűnik, pedig nem az…

Épp ezért fontos, hogy ha belép a fogyasztó vagy csak elhalad egy gyümölcs vagy zöldségpult mellett akkor hirtelen jöjjön meg a kedve a vásárláshoz.

S ehhez lehet az kell, hogy eszébe jut a cseresznyéről az a kisfilm amit látott a virágzásról, vagy az a fotó amit egy influenszer csinált a gyönyörű gyümölcsről amint épp beleharap a kertben eltöltött fitnesz óra után.

Lehet egész más ötletek kellenek, de ezért nekünk termelőknek kell tennünk.

agrotrend.hu / Csizmadia György