Kell egyáltalán a világnak a magyar áru?

2019. február 6-9-ig rendezték meg Berlinben a Fruit Logistica kiállítást, ahol többek között a zöldségek és gyümölcsök szállításának, csomagolásának és az arculat kialakításának újdonságait prezentálták. A rendezvény tanulságait Csizmadia György kertészeti szakértőnk foglalja össze.

Európában a túlkínálat uralkodik – fotó: Fruit Logistica

A világban nem számít a magyar gyümölcstermesztés, hiszen van olcsóbb és jobb áru is. Sőt, a hazai mennyiségek is marginálisok. Egy szó, mint száz:

senki sem esik hanyatt csillogó szemekkel attól a két szótól, hogy magyar áru.

Igaz, vannak réspiacok, de ezeket is betölti

• Szlovákia,
• Csehország,
• vagy éppen Ausztria.

Vannak időkapuk, amikor a mediterráneum leérik, de a magyar még nem, azonban a fajták és a technológiai fejlődés miatt ez a rés zárulóban van. Azok a cégek nyernek, akik minél hosszabb szezont tudnak produkálni. Az olyan katasztrofális esetek, mint a lengyel vagy a német áruk lefagyása, Magyarország javát szolgálja. Ám, csak akkor jut nekünk szerep, ha másnak kára van?

Az olyan piacokon, mint például

• India,
• Kína,
• Banglades,
• vagy Egyiptom

a magyar, mint európai presztízsű áru megjelenhet, de ide csak kiváló termék mehet, ami kibírja az utazást. Gondoljunk csak a tengeri szállítás körülményességére.

Sehol sem járunk a marketing-gondolkodásban, de nem a tudatlanság miatt, inkább azért, mert el sem kezdtük.

Tanulságos volt a chilei cseresznye -ermelők által megszervezett előadás, amelynek lényege az volt, hogy a cseresznye lehetne az új áfonya. Orvosi kutatások is alátámasztják, hogy a cseresznyétől fiatalok maradunk, hiszen gyorsabban regenerálódunk. Tavaly a chileiek elköltötték az árbevételük 5 %-át a kínai piacon, amivel 20 %-al tudtak bővülni.

Számos előadás fogadta a kiállítás látogatóit – fotó: Fruit Logistica

A programjukban a közösségi médián futó projektek 80 %-ban kaptak szerepet. Rövid "kedvcsináló" videóktól kezdve, olyan hajmeresztő ötlettel is előálltak, mint a Guinness rekordot tartó leghosszabb cseresznyevonal trendivé tétele. Ugyanis a látogatókat fotózásra, majd a kép megosztására ösztönözik, ami után nyilván elkerülhetetlen a frissítő gyümölcs megvásárlása.

A vevők 

• pontosságot,
• rugalmasságot,
• teljes kiszolgálást
• és bőséget

várnak el a termesztőktől.

Ugyanazok a feltételek határozzák meg gondolkodásukat, mint egy gazdának, amikor traktort, műtrágyát vagy épp metszőollót vásárol!

Fel kell értékelnünk a belföldi piacot, hiszen az exportpiacanik beszűkülnek, így a hűtőházunktól 200 km-es körben kell keresni a vevőket. Viszont ne feledjük, hogy ez a piac PR és marketing nélkül nem fog működni. Minőségi árut kell eladni és megtermelni, központba kell állítani a kerteket és arcot kell adni a termékeink mellé!

A fogyasztónak jóízű, csillogó, szép csomagolású terméket kell adni, hiszen ezek fogják őket megszólítani – fotó: Fruit Logistica

A fogyasztónak vágynia kell a

• cseresznye,
• barack,
• vagy az alma

fogyasztására, és ha vágya kielégítéséért pénzt ad, nem csalódhat. Persze kaphat valamit olcsóbban – még egy kicsit hibásan is – de akkor azt kell éreznie, hogy nagyon jól járt, hiszen a feléért kapta meg a vágyott árut. De ez senkit se tévesszen meg, ugyanis a termék csak küllemre lehet gyengébb minőség, ízre hoznia kell az elvárást!

Ha a felvásárlásról beszélünk, akkor az áruházláncok biztos felvevők, még ha nem is tetszik az árszínvonaluk a termelőknek. Reklamálnak – mindenki szokott -, olyan elvárásoknak kell megfelelni, mint Global Gab, IFS vagy BRC a hűtőházban. A feltételek tehát szigorúak, sok a nyűg, de biztosan fizetnek. Emellett egyre inkább nő a piaci részedésük. 

A fiatalok pedig inkább itt vásárolnak: mindent egy helyen, kényelmesen, autóval közlekedve, cipekedés nélkül!

A kihívás abban rejlik, hogy nagyon nem akarnak új beszállítót, így valakivel társulni kell vagy valaki helyett kell betörni.

A kispiacok, illetve kiskerek szolgáltatásai kisebb minőségi elvárással bírnak, így át tud csúszni a gyengébb tétel is. Viszont a mennyiség igénye folyamatosan csökken.

A nagykereskedőknek időszakosan kell a termelők árui, ami jó lehetne, hiszen beszerzik, ami éppen kell. Ezzel viszont csupán az a gond, hogy

• egyre inkább ide szorul minden egyéni termelő,
• egyre nyomottabb az árverseny,
• elveszik az ÁFA.

Egy saját bolthálózatot – beleértve a kertet is – jól lehet marketingelni. Ebből  a hálózatból lehetne szervezni egy egységes arculatot, de csak jó helyen szigorú standolással, és ha alkalmazott is van, akkor pontos elszámolással. Egy próbavásárlás, nyugta és pénztárgép nélkül sokba kerülhet..

agrotrend.hu / Csizmadia György