Kertészet

Kertészet és innováció: terítéken a meggy

A kertészeti ágazat a növekvő magyar mezőgazdasági kibocsátás 13-14 százalékát teszi ki és a gyümölcstermesztésben második helyen áll a meggy. Lássunk milyen innovációkat tart szükségesnek a szakma második legnépszerűbb gyümölcsünk piacán.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézet a cseresznye- és a meggytermesztőket hívta Érdi Kísérleti Állomására, az Elvira majorba, az évenként megrendezett fajtabemutatóra és szakmai tanácskozásra, amelyről weboldalán a kutatóintézet is beszámolt.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az egybegyűlteket köszöntve arra emlékeztetett, hogy nincs olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország, ahol a sikerek, az eredmények ne a tudásra, az innovációra, és az eredményes, jól működő szak- és felsőfokú képzésre épülnének. Így van ez Magyarországon is, ezen a területen panaszra nincs okunk, de elégedettek sem lehetünk még.

Akár 40-45 százalékkal tudjuk a kibocsátást növelni, akár a kertészeti ágazat, akár a friss gyümölcsök szintjén – fotó: pixabay

A tanácskozásról szólva kiemelte, hogy az egy elismert rendezvény a szakmai körökben, amit várnak a gazdálkodók, az ágazat szereplői. Igen jelentős területekről van szó, hiszen

a meggy a második legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk, és a cseresznye-termesztés is folyamatosan tör előre.

Mint mondta, büszkeséggel tölthet el bennünket az a kimagasló eredmény, hogy két olyan gyümölcsfajról van szó, ahol a magyar fajták és hibridek súlya meghatározó.

A meggy esetében szinte teljes egészében magyar fajtákat termesztünk és a cseresznyénél is nagyon jelentős, mintegy 80 százalékos arányt képviselnek a hazai fajták,

mutatva, hogy sikeres az a munka, amit a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben, más intézetekben és az egyetemeken végeztek az elmúlt időszakban. Ezek a szép eredmények természetesen nem jelentik azt, hogy nincs további feladatunk ezen a területen. Évről évre előkerülnek olyan ágazati problémák, anomáliák, amelyek kezelést, beavatkozást igényelnek.

Sok esetben, sajnos, azzal függnek össze, hogy

a teljes termékpálya felépítettsége olykor hiányos még.

Ezen a területen is folytatni kell azokat a kutatásokat, innovációs feladatokat, amelyek a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben is folynak, akár a tárolással, post harvest technológiával, vagy olyan innovatív termékekkel kapcsolatban, amelyek akár prémium termékként is megjelenhetnek a piacon.

Erre kiváló példa az az alkoholos ital, amelyet az elmúlt években a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, a NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet közösen fejlesztett ki és most már szabadalmi eljárás alatt van.

fotó: naik.hu

Tudjuk jól, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt 8-10 évben örvendetesen növekedett, ha a kibocsátást nézzük – de azt is jól tudjuk, hogy van még lehetőség, hogy tovább növeljük ezeket az eredményeket. Ez vonatkozik többek között a kertészeti ágazatra, ami az összes kibocsátás 13-14 százalékát adja, vagy a friss gyümölcsre, melynek kibocsátása nem éri el a négy százalékot.

Adott a lehetőség a fejlődésre, a következő években bőven lehetséges az az előremenetel, hogy akár 40-45 százalékkal tudjuk a kibocsátást növelni, akár a kertészeti ágazat, akár a friss gyümölcsök szintjén.

A főigazgató kifejezte meggyőződését, hogy ezek a szakmai programok, tanácskozások is hozzájárulnak az ágazatot érintő korszerű ismeretek megosztásához, segítve a gazdálkodók ismeretszerzését. Dr. Gyuricza Csaba végül hangsúlyozta, hogy a szakemberek nem csak az ilyen rendezvények alkalmával kereshetik fel a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézeteit; ezekhez bármikor bizalommal fordulhatnak szakmai kérdéseikkel – hiszen a NAIK fontos küldetése az is, hogy napi szinten is segítse a gazdálkodókat.

agrotrend.hu / naik.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés