2020.10.20., kedd , Vendel

Kertészet

2020. szeptember 02. szerda • 12:37

Lesz magyar alma, de nem várható érdemi árcsökkenés

Tele van a sajtó azzal, hogy aranyáron mérik az almát és egyáltalán, manapság a gyümölcs lassan luxuscikké válik. Ez a szegények esetében nagyjából fedi is a valóságot. A rossz hír az, hogy a magas árak, legalábbis mai tudásunk szerint, nem csökkennek érdemben a későbbiekben sem. A jó hír az, hogy továbbra is lesz magyar gyümölcs a piacokon. Most ezzel kell beérni.

A rendszerváltás óta a fogyasztás jócskán csökkent, az egykori 40-42 ezer hektáros hazai almaültetvény-terület mára 24 500 hektárra zsugorodott, eltűnt a mindent felszívó szovjet piac, így az árakat a nemzetközi kereslet-kínálat határozza meg, no meg az egyre extrémebb időjárás - írja a Népszava cikke alapján a FrutVeb. Aminek köszönhetően az almatermés az átlagos 650-700 ezer tonna helyett jó, ha 300-350 ezer tonna lesz (tavaly sem volt jobb a helyzet).

Szóval, ami a nemzetközi piacot illeti, az átlagosan 12 millió tonnás európai termés negyedét-harmadát Lengyelországban szedik, magyarázza Hunyadi István, a Fruit VeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. Csakhogy a tavalyi 80-100 forintos kilónkénti átvételi ár már a múlté, idén 150-250 forintért jön a lengyel alma (válogatás, csomagolás nélkül). Az árakat tovább izmosítja, hogy a 40-45 millió tonnás kínai almatermés is vagy 10 millió tonnával elmarad az átlagtól, így az almasűrítmény-gyártók szintén az európai piacról vásárolnak, erősítve a keresletet.

Fotó: MTI

Rádupláztak

Azaz az almára éhes magyarok hiába áltatták magukat azzal, hogy a tavalyi 350-400 forintért juthatnak kedvenc vitaminforrásukhoz: a piacokon gyakran 600 forint egy kiló alma, az élelmiszerláncok portékáinál pedig a 800-900 forintos ár sem ritkaság. Igaz, ha ősszel megjelenik a hazai friss gyümölcs, az almatarifa 500 forintra mérséklődhet. (Idén a szűkös termés miatt vélhetően a nagy láncok sem akcióznak majd nagyon.)

A kínálatot szintén szűkíti, hogy a hazai termésnek mintegy harmada az étkezési minősítésű alma, a többi ipari felhasználásra alkalmas. Ennek egyik alapoka, hogy 10 ezer hektár menthetetlenül elöregszik, 9 ezer hektáron pedig korszerűtlen a termelés – igaz, ez még menthető lenne, ha akadna munkaerő és a fejlesztést motiváló támogatási rendszer. Apáti Ferenc (Fruit VeB alelnök) szerint mindenesetre néhány év múlva már csak 15-17 ezer hektár ültetvényen terem ez a kedvelt gyümölcs Magyarországon.

Drága mulatság

A pesszimizmust támasztja alá, hogy míg 20 éve 3-4 millió forintból ki lehetett hozni egy almaültetvényt, addig ma egy korszerű termelőhely telepítési költsége 15 millió forint körül van – hektáronként. Ráadásul korábban az időjárás is kegyesebb és kiszámíthatóbb volt, ma gyakoribb a jégverés, hosszabb az aszály, szeszélyesebb a csapadékhelyzet, és régen csak hírből lehetett hallani a tavaszi fagyokról is. Azaz bitang drága védelmi rendszerekre van szükség. Szóval a birtok árát és az összes szükséges járulékos beruházást figyelembe véve 30-40 millió forintra van szükség hektáronként egy almatermelő gazdaság felépítéséhez. És a gazdaságos termeléshez legalább 20-30 hektárral kell számolni – miközben a korszerű ültetvények is 3-4 év múlva fordulnak úgy istenigazából termőre. (Ha ipari alapanyagot akar a gazda előállítani, akkor nagyjából ennek az üzemméretnek a kétszeresével kell kalkulálnia.) És csak 15-20 évig művelhetők ezek a birtokok gazdaságosan, utána kezdődhet minden elölről. Így mostanság inkább csak azok vágnak bele az efféle drága mulatságba, akiknek a szaktudás mellé van almáskertjük, mert a szülők, nagyszülők is ezzel foglalkoztak.

Fotó: MTI

Változó gyümölcsök

 A fajták szintén átalakulóban vannak. Az egykor talán legnépszerűbb jonatán, amely egyébként több mint száz éve származott át Amerikából Magyarországra, mára szinte csak néhány szabolcsi ültetvényen található meg. Az ok, hogy a jonatán – és a többi régi fajta – már nem termeszt­hető gazdaságosan. A nagy méretű fák géppel nem szüretelhetőek, gyakorlatilag csak kézzel szedhető le a gyümölcs. És bizony hiába ad egy ilyen fa 300 kiló almát, ha a termés mérete nem egységes. A korszerű ültetvényeken nagyobb a tőszám, vagyis több fa ültethető, így legalábbis részben lecserélhető a fajta is, vagyis jobban követhetők a fogyasztói igények változásai. Az új nemesítésű fajták esetében egységesebb a gyümölcsméret is, s egyszerűbb a szüret – magyarázta Hunyadi István.

Most éppen az ugyancsak népszerű idared karrierje van leáldozóban, bár azért még hosszú évekig a standokon marad. Erős pozíciói vannak a gálának, amelynek ma már vagy három tucat változatát termesztik. Megjelentek az új fajták is, mint a Pink Lady, bár ez inkább az igényesebb, értsd tehetősebb vevőkört célozza. Összegezve: jobb ha beletörődünk, hogy akár így, akár úgy, a jövőben törvényszerűen emelkedniük kell a gyümölcsáraknak. A 200 forintos fogyasztói áron kínált almával vagy 300 forintos őszibarcakkal és 500 forintos cseresznyével ugyanis csak tönkremenni lehet.

agrotrend.hu / FruitVeb / Népszava

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.