2019.06.17., hétfő , Laura,Alida

Kertészet

2016. december 01. csütörtök • 15:51

Magukra maradtak a kertészkedők - akaratlanul is súlyos problémákat okozhatnak

Egyre komolyabb növényvédelmi problémákat okoznak az elhanyagolt kertek, szőlők, de nem sokkal jobb a helyzet azokban a házikertekben sem, ahol lelkes amatőrök szaktudás hiányában termelik meg a család zöldségeit, gyümölcseit. Amiből a felesleget ráadásul a termelői piacon értékesítik. Felgyorsult a károsítók megjelenése, miközben a kertészkedők tanácsok, segítség nélkül maradtak. Nincsenek kevesen, a KSH szerint 1,2 millió ember művel kertet, méghozzá óriási területen, 80 ezer hektáron, ami nagyobb a hazai összes szőlőtermő területnél. A növényvédelmi tanácsok hiányáról, illetve azok egyre súlyosabb következményeiről Zsigó György növényvédő szakmérnökkel, az Év Agrárembere Díj 2015-ös győztesével beszélgettünk. Ő még nem adta fel a reményt, önkéntes munkája nyomán több ezer kiskert tulajdonos szüretelhet egészséges termést.

- Miért érezte úgy hosszú idővel ezelőtt, hogy önkéntesen növényvédelmi előrejelzéseket kell írnia?

- 25 évet töltöttem el a növényvédelmi hatóságnál, ebből legalább 20-at a Fővárosi Növényvédelmi állomáson – akkor még így hívták –, ahol kiemelt feladatunk volt a kapcsolattartás a házikert tulajdonosokkal. Volt olyan időszak, amikor havonta 12 előadást is tartottam a kertbarátköröknek. Könnyen összejött ez az előadásmennyiség, hiszen csak Észak-Budán 12 kertbarátkör működött. Aztán a rendszerváltás után csak ezek közül megszűnt 11, én pedig láttam, hogy milyen információ-hiányban vannak a házikertesek.
Ez a hiány csak fokozódott az uniós csatlakozásunk után, amikor is több száz növényvédő szer forgalmazása szűnt meg egyik pillanatról a másikra. Ráadásul abban az időben már a károsítók beáramlása is nagyon felgyorsult.
A házikertesek magukra maradtak; a hatóság leginkább a parlagfű bírságolással vagy a szakmával szorosan nem összefüggő tevékenységekkel foglalkozott – 2006-ban ki is léptem. Ekkor döntöttem úgy, hogy felújítom a fővárosi előrejelzéseket.

- Gyakorlatilag egy olyan munkát vállalt magára, ami korábban közfeladat volt. Mi volt a késztetés, hiszen akár milyen kegyetlenül hangzik, magára is hagyhatta volna a kiskerteseket? Gondolom, senki nem kényszerítette Zsigó Györgyöt arra, hogy a szabadidejében növényvédelmi előrejelzéseket írjon …

- Megszerettem ezeket az embereket. Láttam, hogy nagy részük nyugdíjasként, nem hagyva el magát, elkezdett a kerttel foglalkozni. Közösséget építettek, szoros kapcsolatok alakultak ki ezekben a kertbarátkörökben.
Másrészt pedig lelkiismereti kérdés volt nálam ez. A KSH 2010-es adatai szerint 1,2 millió ember termel otthon valamit, ezt megeszik, elviszik az unokáknak. Miközben nem kapnak pontos információt a növényvédő szerekről, a dózisokról, a várakozási időről … Hallomásból tudnak csak ezt-azt, pult alól vásárolnak szereket. Vagyis – bár biztosat nem mondhatok, hiszen nincsenek ilyen vizsgálataim, mint ahogy másnak se – konkrétan a mérgezés esete sejlik fel. Ugyanis sem az ÁNTSZ, sem a növényvédelmi hatóság nem mehet be a kamrába, és nem mondhatja azt, hogy Juliska néni, mintát vennék a baracklekvárjából!

Nagyon szomorú háttérrel rendelkező baracklekvárokat kaptam ajándékba, ahol a nénike elmondta, hogy minden héten kimegy a kertbe, és egy kajszira nem is engedélyezett szerrel végzi el a permetezést. Nyilván nem ettem meg, de úgy tudom, hogy viszi az unokáinak.

Az ilyen és hasonló esetek késztettek arra, hogy a szabad energiámból segítséget nyújtsak.

- Fordulnak-e önhöz tanácsért is?

- Sokan fordulnak hozzám tanácsért. Éves átlagban napi 2-3 e-mail biztosan érkezik. Nagyon nehéz ezekre válaszolni, sokszor konkrét mintát kell kérnem. A fővárosban pedig egy szem kolléganőm van, aki meghatározott helyen és időben, ingyenesen elvégzi ezeket a vizsgálatokat. Hatalmas a hiány az efféle vizsgáló helyekből, talán Pest megyében sincs több …

- Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy ez a nagyon széles társadalmi réteg teljesen magára van hagyva, nem kap hivatalos szervtől semmilyen segítséget növényvédelem terén?

- Sajnos, így van. A megmaradt kertbarátkörök tájékoztatják még a tagságukat bizonyos dolgokról, de például az újdonságokról ők sem nagyon tudnak informálódni. Arról nem is beszélve, hogy ezek sem hivatalos szervek.

- Korában jobban működött ez a rendszer?

- Nagyon jól. A fővárosban például komoly csapdahálózat volt; 9-10 kertben hetente kétszer olvasták le az adatokat. Ha valamely károsító támadott, akkor megírtuk a felhívást, sokszorosítottuk, postára adtuk az előre leadott, felbélyegzett borítékokban. Aki vállalta, hogy a kerítésén híradó táblát helyez ki, amelyen szerepel a felhívás, neki még felbélyegzett borítékot sem kellett leadnia, kvázi ingyen kapta. Legalább 150-200 ilyen tábla volt kihelyezve, csak Budapesten. Sőt, a gazdaboltokba is eljutott a felhívás, ahol szintén kihelyezték. A kiskertesek tudták, hová kell elmenni megnézni, hogy van-e valamilyen probléma, és ha igen, akkor hogyan kell védekezni.

- Mennyire lenne célszerű újraéleszteni a rendszert?

- Óriási szükség lenne rá. Ahogy már mondtam, sokkal nagyobb ütemben jönnek be a károsítók, részben az időjárás változása, részben pedig a határok kinyílása miatt. Nagyon nagy ütemben változnak a védekezési lehetőségek is, első sorban a növényvédő szer kínálat.
Más kérdés, hogy papír alapon nagyon nehéz lenne újjáépíteni a rendszert, és költséges is, ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy sok otthon gazdálkodónak, főleg az idősebbeknek idegen az internet, őket nem lehet elektronikusan elérni.

- Azon túl, hogy ez az 1,2 millió ember a saját és a rokonsága egészségét teszi kockára, okozhat-e károkat a helytelen dózis vagy éppen a nem megfelelő kijuttatási technika? Első sorban a rezisztenciák kialakulására gondolok.

- A helytelen növényvédelem egyértleműen meggyorsít számos negatív folyamatot, így a károsítók terjedését, de a rezisztencia kialakulását is. Az, hogy nálunk milyen korán jelentkeznek a rezisztens törzsek – ha jól tudom, a szőlő lisztharmatban elsők voltunk Európában –, abban szerepe lehet annak, hogy pl. szőlő szinte minden házikertben van.

Az ország területét tulajdonképpen egy olyan kísérleti parcellának foghatjuk fel, ahol néhány évvel ezelőtt mindenki csak az új „csodaszerrel”, a stobilurin hatóanyagú készítménnyel permetezett, mert a három forgalmazó cég azt állította, hogy a lisztharmatra, a peronoszpórára és a szürkepenészre egyaránt jó.

Valóban így volt, de rekord gyorsasággal alakult ki a rezisztencia. A nagyüzemek pedig az ilyen kiskertekből kapják a már rezisztenssé vált kórokozókat, kártevőket. Ezért gondolom azt, hogy nemzetgazdasági érdek is az, első sorban a nagyobb gazdaságok védelmében, hogy a házikertes réteget megfelelő információval kell ellátni.
Ugyanilyen probléma az emelt dózisoké. Egyik közelmúltbeli előadásomon megkérdeztem a kertbarátokat erről, és megdöbbentő választ kaptam. Általános vélekedés az, hogy gyengék a növényvédő szerek, és a 16 emberből 9 ismerte el, hogy mindig emelt dózissal dolgozik. Az emelt dózis szintén a rezisztencia kialakulásához vezet, hiszen mindig megmarad egy-két gombatörzs vagy kártevő törzs, ami le tudja bontani az adott növényvédő szert, míg a többiek az emelt dózistól kipusztulnak. A megmaradók elterjedhetnek, és máris ott van az adott hatóanyagra rezisztenciával vagy toleranciával rendelkező károsító csoport.
Még ennél is szomorúbb volt a következő kérdésemre kapott válasz, vagyis, hogy ki tartja be az élelmezési várakozási időt? Mindenki! De mi értelme van ennek úgy, hogy jóval nagyobb dózissal dolgoztak? Nagyon szomorú a kép …

- Mikorra lehet ebből súlyosabb egészségügyi probléma?

- Nehéz erre válaszolni. A hirtelen mérgezést okozó növényvédő szerek, mint pl. az arzén, a higany, bizonyos típusú szerves foszforsav-észterek, már kikerültek a forgalmazásból. Sőt, egyre több káros háttértulajdonsággal rendelkező hatóanyagot szűrnek ki továbbra is. De azt senki nem tudja megmondani, hogy a maradék növényvédő szerek 10, 20 év múlva, milyen gondot okoznak?

- Mennyire gyorsult fel az új károsítók megjelenése?

- A szakirodalom szerint rohamosan. Az utolsó cikk szerint az elmúlt 3 évben több károsító jelent meg, mint az elmúlt 15 évben összesen. Részben a felmelegedéssel – gondoljunk csak az amerikai lepkekabócára –, részben pedig a határok kinyílásával. Ellenőrizetlenül, olasz faiskolából vásárolt szelíd gesztenye csemetével került be hazánkba a szelíd gesztenye gubacsdarázs – Ürömben észlelték először. Ugyanígy félünk most a mediterrániumban az olajfákat tizedelő baktériumtól, ami a gyümölcsfákra is veszélyt jelenthet. Csak Olaszországban 1 millió olajfa pusztulását okozta eddig! Ez egy letört leander hajtással is bekerülhet az országba, ilyet pedig turisták százai hoznak magukkal a nyaralásból. Németországban már meg is jelent, nagyon szigorú zárlati intézkedésekkel próbálják elejét venni a terjedésének.

- Mennyire tud ön szerint a növényvédő szer ipar lépést tartani a károsítók megjelenésével?

- Információim szerint egy új szer kifejlesztése 200-300 millió euróba kerül. Egyre kevesebb cég tudja ezeket vállalni, így érezhetően egyre kevesebb új szer jelenik meg. Gyakoribb az, hogy a meglévőket kombinálják.

Vagyis leginkább a régi szerekkel próbálunk hatni az újonnan megjelenő károsítókra.

Határozott hátrányban van a növényvédő szer fejlesztés a felgyorsult tempóban megjelenő károsítókkal szemben. Így jut egyre hangsúlyosabb szerephez az amúgy az Unióban 2014-től kötelező integrált növénytermesztés. Ezek szerint csak a „végső” esetben szabadna növényvédő szerhez nyúlni, a hangsúly a megfelelő fajtaválasztáson, a helyes tápanyag-gazdálkodáson van, hogy minél erősebb, jobb ellenálló képességű, egészséges növények álljanak szemben a károsítókkal. Akik ténylegesen így gazdálkodnak már, ők 4-5 permetezési fordulóval kevesebb növényvédő szert használnak fel.

- Amikor februárban megnyerte Az Év Agrárembere Díjat, azt vállalta, hogy megfigyelő kertté alakítja saját kertjét. Melyek a legfontosabb tapasztalatai?

- A meglévő 3 almafajta, 2 körtefajta, egy kajszi, szilva, cseresznye, dió és mogyoró mellé egy kifejezetten érzékeny nektarin, meggy, málna, ribizli és egres került. Semmilyen növényvédelemeben nem részesült idén a kert, és kétség kívül nagyon korán észleltem is a károsítókat. Nagyon jó kórképeket sikerült produkálni, amelyek alapján már az egyes betegségek megjelenésekor meg tudtam írni a növényvédelmi felhívásaimat.

- Mennyivel rosszabb állapotban mennek a növényei a télbe?

- A Jonathán alma vesszőinek kb. 30 százaléka lisztharmattal fertőzött, már most látom, hogy betegek a rügyek. Levélfodrosodás nyomait észleltem nemrég a kajszi lehullott lombján, valószínűleg egy késő őszi fertőzést is elkapott. Erős baktériumos fertőzéssel zárja az évet a dió is.
Kíváncsian várom a tavaszt, s abban reménykedem, sikerül egy nagyobb kontrollkertet is létrehozni, ahol ellenállóbb fajtákat telepítenénk, majd azokkal hasonlítanánk össze a meglévő növényeket.

- Vagyis a kert olyan képet mutat, mint az több ezer kert az országban, amelyet egyáltalán nem gondoznak.

- Pontosan, s amely kertek óriási károkat okoznak. Ezért is született meg most a jogi környezet is arra, hogy az elhagyott, elhanyagolt szőlőket expressz gyorsasággal ki lehessen vágni. Hiszen ezek az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma rezervoár területei lehetnek.

- Egyfajta mulasztást követ el az állam akkor, amikor nem törődik a házkerti növényvédelemmel? Hiszen tudni kell, hogy ezek összterülete meghaladja a 80 ezer hektárt, vagyis nagyobb, mint hazánk egész szőlőtermő területe.

- Innen is meg lehet közelíteni a dolgot. Egészen biztos az, hogy azoknál az ültetvényeknél, ahol a közelben házikertek vannak, egy-két permetezéssel többet kell végezni, ami hatalmas költséggel jár. Akad már olyan hely is, ahol inkább az ültetvény közeli elhanyagolt vagy nem megfelelően gondozott házikerteket permetezik le a gazdaságok ingyen, hogy megakadályozzák a fertőző gócpontok kialakulását.
Tehát kijelenthetjük, hogy ez egy országosan elhanyagolt kérdés. Ha Julcsi néni szilvát árul, akkor lehet ellenőrizni, de ha lekvárt készít belőle, akkor elveszik a rendszerben.

- Hacsak nem viszi ki a mostanában nagyon trendi termelői piacra.

- Ott valóban ellenőrizhetné az önkormányzat megfelelő embere vagy a jegyző, de kérdés, hogy ezt hányszor teszik meg? Vagy ellenőrzik-e egyáltalán? Nem megnyugtató a helyzet!

- Mennyire hasonló a kiskertesek helyzete a környező országokban?

- Hasonlókat tapasztaltam a szomszédos országokban is. Valóban ijesztő a helyzet, amit úgy tűnik, nem vesznek eléggé komolyan. Vizsgálni kellene azt is, hogy juthatnak hozzá emberek 1-es és 2-es kategóriájú növényvédő szerekhez, mert bizony hozzájutnak. Ezek felhasználása pedig igen komoly szaktudást igényelne, ami nyilván a házikertesek zöménél tetten sem érhető. Egy az óbudai piacon állandó standdal rendelkező parasztnéni tanácsot kért tőlem, hogyan kell harisnyából kiszórni a poralakú permetszert. Vagyis, még a DDT kiszórási módszerénél tart, ami nagyon elkeserítő és egyben elgondolkodtató.

- A sok elbagatellizált növényvédelmi anomália okozhat-e olyan problémát, hogy bizonyos mutációk, rezisztenciák Magyarországon alakulnak ki először Európában?

- Egész biztosan! Sőt már meg is történt az említett szőlő lisztharmattal kapcsolatban. Attól is tartani lehet, hogy innen indulnak el Európa felé; ugye a határok abba az irányba is nyitva vannak. A kint dolgozó magyarok ugyanúgy viszik ki a terményeket, növényeket, ahogy a turisták hozzák be a nyaralás után.

agrotrend.hu /scs

Fókuszban
Szakmakóstoló hét agrárszakma népszerűsítő rendezvénysorozat gyermekeknek

"Szakmakóstoló hét" agrárszakma népszerűsítő rendezvénysorozat gyermekeknek

A tervek szerint a köztestület hosszú távon olyan

Magyarország természeti öröksége egyedülálló kincs

Magyarország természeti öröksége egyedülálló kincs

A kormány 2014 és 2020 között 38 milliárd forintot különített ...

Naturások figyelem!
Figyelni kell a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások betartására

Naturások figyelem! Figyelni kell a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások betartására

Mire figyeljünk a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások ...

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.