Kertészet

Meggypiac: a termelők isszák meg a levét

Átvételi problémákkal küszködnek több fajtacsoportnál a meggyfelvásárlók, ennek pedig elsősorban a termelők isszák meg a levét – mondta Ledó Ferenc, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke. A kezdeti, 200 forint körüli árak mára kilogrammonként 100-120 forintra csökkentek.

Mivel a termelők 200 forint feletti áron akarták átadni a termést, a gyárak átütemezték a feldolgozást, részben ebből alakultak ki a feszültségek. Így a gazdálkodóknak 100-120 forintot adnának, és a probléma várhatóan a következő héten is fennáll majd.

A termést viszont nem lehet sokáig tárolni, ugyanis a szüret elején jellemző csapadékosabb időjárás miatt a gyümölcs az átmeneti tárolást sem bírja. Ezért a termelőknek két lehetőségük maradt: vagy elfogadják az elsősorban befőttet előállító feldolgozók ajánlatát, vagy később lémeggyként értékesítik az árujukat, aminek a felvásárlási ára jóval 100 forint alatt van.

Fotó: Rosta Tibor, MTI

Ledó Ferenc kiemelte: azokat a termelőket érinti a probléma, akik nem kötöttek szerződést a felvásárlókkal, kereskedőkkel, mivel arra számítottak, hogy később emelkednek az árak. Ez várhatóan már nem következik be. A nagyobb áruházláncok szintén alacsony áron veszik át a gyümölcsöt, azonban azok a termelők, akik kézzel szedik a meggyet, és annak jó a minősége, még mindig elérhetnek magasabb árat az étkezési meggy piacán.

A szakember emellett figyelmeztetett a termelési technológia és az ültetvények korszerűsítésének fontosságára. Az önköltségi árat, így a gazdálkodó megélhetését jelentősen befolyásolja a technológia. Lengyelországban ugyanakkora, ám jóval modernebb termőterületen kétszer akkora hozamot lehet elérni, mint nálunk. Az elavultabb technológiával dolgozó gazdálkodók önköltségi ára elérheti a kilónkénti 140-150 forintot is, így nekik nyilvánvalóan elfogadhatatlan a most kínált 100-120 forintos ár. Azok a termelők, akik fejlesztettek az elmúlt 4-5 évben, már 80-90 forintos önköltségi áron dolgoznak, így nekik ezen az árszinten is megéri értékesíteni.

Ledó Ferenc ugyanakkor hozzátette: természetesen mindenkinek az a célja, hogy a felvásárlási árak minél magasabb szintet érjenek el, azonban a kiszámíthatóságot csak szerződésekkel lehet garantálni.

A hazai meggytermés 70-80 százalékát dolgozzák fel a külföldi cégek, a termésből főként befőtt készül az üzemekben. A termés kisebb részét a termelők étkezési meggyként értékesítik, amelynek árát a kereslet és a kínálat határozza meg.

Évről évre előfordul a meggyágazatban az árak körüli vita, a termelői összefogás pedig náluk sem valósult meg. Pedig a legtöbb szakember, valamint a Földművelésügyi Minisztérium és a termelői szervezetek is összefogást sürgetnek az agrárium minden területén, mivel csak így lehet a magyar gazdálkodók piaci pozícióit erősíteni. A szövetkezés segítené a termelés és értékesítés megszervezését, az áru és szolgáltatás útjának lerövidítését, a termelői érdekek képviseletét, az együttes fellépés kereteinek megteremtését, mindezt a jövedelmezőség érdekében. Így nem fordulhatnának elő olyan piaci körülmények, mint jelenleg a meggyeseknél.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook