Gyümölcsüzlet: miért éppen a málna?

fotó: 123rf

A statisztikai adatok alapján, hazánkban 1980-as években 7000 hektáron termeltünk a málnát – az ügyesek akár több mint 10 tonna málnát állítottak elő hektáronként -, aminek jó részét itthon fel is dolgoztuk. Ezzel szemben, a KSH adatai alapján, 2011-ben összesen 400 hektáron termeltünk mintegy 2000 tonna málnát. 

A termesztés sikere persze sajnos önmagában nem elég egy jól működő ágazat fenntartásához. Ahhoz, hogy hosszú távon is perspektivikus maradjon egy szektor, a nemzetközi piacon is meg kell állnia a helyét. Ezt hozta a globalizáció, ami a málna esetében nemcsak egy egyszerű közhely. Jelenleg a világ legnagyobb málnatermesztő országai Lengyelország, Szerbia, USA és Chile. Annak ellenére, hogy ezek egy része úgy tűnik, hogy a világ másik fele, mégis találkozhatunk itthon is chilei fagyasztott málnával, de ha jobban megfigyeljük, még friss áfonyával is. Manapság már nem léteznek leküzdhetetlen szállítási távolságok, csak meg nem térülő költségek.

A málnát szinte mindenki szívesen fogyasztja. A termesztése kisebb odafigyeléssel még egy házi kertben is könnyedén megvalósítható. Kezdjük is az alapokkal. Hova érdemes málnát telepíteni, és hol termelték régen azt a sok málnát? A Duna-kanyar az egyik leghíresebb bogyósgyümölcs termő vidék, nem véletlenül. A málna alapvetően egy erdei növény, amelyet mi emberek termesztésbe vontunk. A Duna-kanyar, a Börzsöny, vagy akár a Mátra lejtőin jó helye van a málnának. Ezek a vidékek az ország leghűvösebb tájai, ami a nyarat illeti, viszont télen kevésbé hideg mint az Alföld. Ezek a régiók voltak a „hőskorszakban” a málna termesztő vidékek, ahol szinte minden házi kertben találhattunk 2-3 sor málnát, az üzemi ültetvények mellett.

A málna az erdei eredetére való tekintettel kedveli a közepesen kötött, közepesen mély talajt. Nem kedveli a pangó vizes talajállapotot, de termesztése öntözési lehetőség nélkül elképzelhetetlen. Nemcsak üzemi méretben, hanem házi kertben sem. A málna alapvetően egy igen vízigényes növény, ami emellett nem kedveli az elmúlt években tapasztalható légköri aszályt és erős UV sugárzást. Egyszerűen megsül a málna a bokron, és emellett az arra érzékeny fajták még fehér foltosak is lesznek. Ez a kellemetlen jelenség, amit az elmúlt néhány évben tapasztaltunk, új technológiai megoldásokat sürget.

A málna igényeiről tudni érdemes, hogy a tápanyagok közül, leginkább nitrogénre van szüksége, ami természetesen nemcsak műtrágyával adhatunk a növényeinknek, hanem egy jól megválasztott előveteménnyel (pl. nitrogén megkötő pillangósok), vagy más biológiai módszerrel.

Ha málna telepítést tervezünk, a fajta választással kell kezdenünk. Rengeteg fajta közül választhatunk, de mielőtt meghozzuk a döntést, érdemes elhatározni, hogy melyik termesztéstechnológiát választjuk, ugyanis ezt a fajta választással már determináljuk. A málna fajták közül létezik az ún. nyári, vagy egyszer termő málna, illetve a sarjon termő, más nevén őszi, kétszer termő málna.

A nyári málna nagyobb odafigyelést, szakértelmet és masszívabb támberendezést is igényel, mint a sarjon termő málna. A sarjon termő málna onnan kapta a nevét, hogy a termését az évi növekményen hozza, így ennél a termesztéstechnológiánál nem kell nagy gondot fordítani a metszésre és a vesszők válogatására, hiszen azt, a betakarítás utáni egy bozótirtó fűkasza segítéségével a föld felszínénél el tudjuk vágni. Ezután a sarjakat eltávolítjuk az ültetvényből és várjuk a tavaszt, amikor is előbújnak az új sarjak, és az egyszerűen kialakított támrendszerbe belenőnek. A támrendszer nem engedi a sarjakat a sorköbe dőlni, így a gépi művelés könnyen elvégezhető. A sarjon termő málna másik szépsége, hogy a nyári málna után, egészen a fagyokig érik. Ez adja a technológia előnyét, hiszen ebben az időszakban, a málnára nézve veszélyes kártevők már nincsenek jelen a természetben. Növényvédelmi szempontból a szürkepenész okozza ennél a technológiánál a legnagyobb kihívást, de a termések megóvása nem lehetetlen.

Ezzel szemben a nyári technológia esetében, a termés két éves vesszőkön képződik. Ehhez tehát elengedhetetlen a sarjak gondos nevelése, hogy mire abból vessző lesz egy év elmúltával, kiváló egészségi állapotban legyen annak érdekében, hogy minél több termés kinevelésére legyen képes. Ennél a technológiánál már számos kártevő megjelenésére kell számítanunk. Éppen a nehézkes növényvédelmi igényei miatt fordulnak a termelők egyre inkább, nemcsak hazánkban a sarjon termő málna termesztéstechnológiája felé.

A sarjon termesztett málna technológiai tulajdonságai lehetővé teszik a biológiai termesztést. Elsősorban annak köszönhetően, hogy ennél a termesztési módnál az első éves sarjakról takarítjuk be a termést, illetve a szüret ideje is nyár végén-ősszel zajlik, a legtöbb kórokozó és kártevő fellépése kizárható. Legnagyobb veszélyt a szürkepenész jelenti, ami ellen viszont megvannak a kellően hatékony eszközök és eljárások.

Amennyiben öntözésre is van lehetőség, a málna növények meghálálják a gondoskodást. A sarjon termő málna termesztése nem egy bonyolult kertészeti folyamat, így kipróbálására csak bátorítanék mindenkit.  

agrotrend.hu / Benedek Borbála