Most már egyértelműen látszódhatnak a moníliás betegség tünetei

A moníliás hajtás száradásnak igen jellegzetes tünete a pásztorbot szerű hajtás elszáradás. A moníliás betegség (Monilinia laxa) kórokozója a virágokon keresztül fertőz, csíratömlőt hajt és bibén keresztül hatol be a fás részekbe is. Ekkor általában a meggyfák hajtás vége pásztorbot szerűen elszárad, és ezzel együtt a virágok is megbarnulnak. Az ilyen hajtásvégből termés kialakulására már nem számíthatunk. Az elszáradt hajtások eltávolítása viszont nagyon fontos, a fertőzés tovább haladása érdekében.

A virágzás ugyan lezajlott, de ettől függetlenül további betegségek megelőzése miatt kórokozók elleni növényvédelmi kezelés indokolt lehet. A blumeriellás levélfoltosság súlyos esetben lombhulláshoz vezethet, így az ellene való védekezés fontos. Csapadékos időjárásban képes fertőzni a meggyfák levelét, amin elmosódó lilás foltokat láthatunk, majd elsárgulnak a levelek és a talajra hullanak. A betegség ellen kontakt hatásmódú készítmény is eredményesen használható.

Csapadékos időjárás esetén igen nagy növényvédelmi problémát okozhat az antraknózis. Az antraknózis kórokozója a Colletotrichum acutatum, amely egy polifág gomba faj. A csapadékos években a meggy terméseken besüppedő, enyhén barna foltokat láthatunk, amely megjelenésekor a termés eladhatatlanná válik. Erre való tekintettel, az antraknózis ellen időben kell védekezni, főként csapadékos időjárás esetén. A betegség ellen sokáig nem volt ismert vagy nem volt egyértelmű a hatékony védekezési mód.

2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszéke széles körű vizsgálatot folytatott le, amelynek során számos növényvédő szer hatékonyságát vizsgálták meg az antraknózis elleni védekezés céljából. A gombaölőszer vizsgálatok során sok hatóanyagot találtak, amelyek kellően gátolják a Colletotrichum acutatum gomba micéliumainak, illetve konídiumainak fejlődését. Több hatóanyag nemcsak a gyakorlati adagban, hanem tízszeres hígításban is kellő védelmet ad, ilyen hatóanyag a difenokonazol, a klórtalonil, a mankoceb, a penkonazol, a prokloráz, a tebukonazol és a TMTD is. A kutatás kiterjedt a levelek vizsgálatára is. Az üzemi kísérletek azt mutatták, hogy a levelek fonákján és színén is megtalálható a kórokozó, főként a korona belsejében.

A tanszék technológiai javaslata szerint mindenképpen távolítsuk el az ültetvényből a gyümölcsmúmiákat, a kocsányt és végezzünk rezes lemosó permetezést. Kötődés után mankoceb és propineb hatóanyaggal ajánlott permetezni, 21 nappal a tervezett szüret előtt kontakt szerrel vagy tebukonazollal, végül szüret előtt 7-10 nappal trifloxistrobin és tebukonazol hatóanyagú szerrel. Hangsúlyozni kell viszont, hogy ilyen gyakori kezelés akkor indokolt, ha ténylegesen csapadékos az idő és jelentős a kórokozó okozta nyomás. Laboratóriumi körülmények közt jól szerepelt a gomba ellen a Sergomil, amely egy réztartalmú levéltrágya így közvetlenül betakarítás előtt is alkalmazható.

A felsorolt hatóanyagok viszont a blumeriellás levélbetegség ellen is hatékonyak, így egy védekezéssel két kórokozó terjedését is megállíthatjuk.

A kártevőket tekintve a közeljövőben a meggy esetében, a cseresznyelégy megjelenésére kell számítanunk. A megfelelő feromonnal ellátott színcsapdák kihelyezésével képet kaphatunk a rajzásról, de házi kerti körülmények között érdemes alkalmazni az ún. tömegcsapdázást. A tömegcsapdázás lényege, hogy egy meggy vagy cseresznyefára több csapdát is kihelyezünk, amellyel a termést károsító legyeket összegyűjtjük. Ezek az egyedek így nem tudnak tojást rakni a termés héja alá, amelyből kifejlődő nyű károsíthatná a termés húsát belülről. Ezt a jelenséget hívjuk a hétköznapi szóbeszédben, kukacos termésnek. A tömegcsapdázás nemcsak hatékony védekezési mód a házi kertekben, hanem egy vegyszermentes, kellőképpen költséghatékony megoldás is.

agrotrend.hu / Benedek Borbála