Most védekezzünk a molyok ellen a szilvában!

A szilva terméseket károsíthatja még a keleti gyümölcsmoly lárvája is, amelynek hasonló tünete lesz mint amikor a szilvamoly károsít.

Hogyan döntsük el, hogy mikor érdemes védekezni és mivel?

A szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly megfigyelésére is kaphatók fajspecifikus feromon csapdák. A feromon csapdák használatának legfőbb célja az okszerű védekezés meghatározása. A szakirodalom alapján előfordulhat, hogy a szexferomonnal ellátott fajspecifikus csapdák nem kellőképpen szelektívak. Ez azt jelenti, hogy a keleti gyümölcsmoly csapdába, vele közeli rokonságban álló fajok is belerepültek, amelyeket csak genitália vizsgálattal lehet szétválasztani. Természetesen, a csapdák által fogott fajok száma nagyban függ az ültetvény környezetétől is. A korábbi szakirodalomban rögzített vizsgálatok során kiderült, hogy a csapdák a keleti gyümölcsmolyhoz morfológiailag nagyon hasonló szilvamoly hímeket is fogtak. A Budapesti Corvinus Egyetemen készült doktori értekezésből viszont kiderül (Hári, 2014), hogy a napjainkban használt keleti gyümölcsmoly feromon csapdák már 90%-ban fogják a keleti gyümölcsmolyok imágókat, és csak elvétve találni bennük szilvamoly hím egyedeket is. A napjainkban kapható szilvamoly és keleti gyümölcsmoly szexferomon csapdák tehát megfelelő szelektivitással és megbízhatóan működnek.

Miért fontosak a rovarcsapdák?

A csapdák rendszeres megfigyelésével, az imágók számlálásával meghatározhatjuk az adott kártevő rajzás menetét és annak alapján a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek megállapítják, hogy mikor és milyen típusú készítményt érdemes kijuttatni a sikeres védekezés érdekében. A készítmény és az időpont megválasztása mindig attól függ, hogy a kártevő melyik alakja ellen szeretnénk védekezni. Ha a lárvákat gyérítenénk, akkor pl. kitinszintézis gátló szerekkel érdemes védekezni, de az ingerület átvitelt gátló készítmények a piretroidok hatásosak lesznek a lárvák és az imágók ellen is.

agrotrend.hu / Benedek Borbála