Nagyot zuhant a hagymatermelés

A magyarországi hagymatermő terület két-három évtizeddel ezelőtt a jelenlegi többszöröse volt, a vöröshagyma esetében a ’80-as évek végén megközelítette a 10 ezer hektárt. Ebben az időszakban a termés mennyisége 170-200 ezer tonna közötti volt. A statisztikai adatok a termőterület drasztikus csökkenését mutatják, a 2016-os évben a vöröshagyma felülete valamivel 2 000 hektár alatti. A termés mennyisége az utóbbi öt évben 55-60 ezer tonna között mozog. A külkereskedelmi egyenleg évek óta negatív, a pesszimistább becslések szerint az import mennyisége eléri a hazai termésszintet is.

A visszaesés több okra vezethető vissza, egyes szakágazati szereplők szerint a legfontosabb tényező az olcsó import áru jelenléte a hazai piacon. E mellett kevés az öntözött terület, a korszerű gépek helyett a legtöbb termelő még kézi munkaerőt alkalmaz, főleg a betakarításkor. Vannak még tisztázatlan kérdések a betakarítási technológiát illetően is. E mellett nincsenek olyan poszt-harveszt beruházások, melyekkel a vöröshagyma hosszú távú tárolása megoldható lenne.

Szakemberek szerint óriási probléma, hogy a hazai termelők külön utakon járnak, nincs igazi összhang sem szakmai, sem kereskedelmi oldalon. Ezért fontos lenne kiépíteni a szakágazat szereplői közötti bizalmat és egy érdekképviseleti szervezet létrehozásával egységes érdekeket képviselni a szakmát érintő kérdésekben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága hagymatermelők kérésére regionális fórumot szervezett, melyet 2016. november 8-án tartottak meg a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központban. Az esemény célja az volt, hogy a hagymatermeléssel kapcsolatos problémákat a termelők közösen megbeszélve egyfajta együtt gondolkodás induljon el, hiszen csak összefogással lehet hatékonyan érvényesíteni a szakágazat érdekeit.

Egy-egy ilyen alkalommal a szakmai képviseletet ellátó szakemberek is első kézből értesülhetnek az aktuális problémákról. A NAK kiemelt feladata, hogy megoldásokat találjon és nyújtson az ágazati problémákra.

A magyar zöldség- és gyümölcstermelés jelentősége vitathatatlan volt. A hazai hagymatermelés visszaesése is éppolyan érzékeny érintette mezőgazdaságunkat, mint a legtöbb szakágazatban tapasztaltak. A világpiaci jelenségekkel szembe kell néznünk, és azoknak megfelelően kell stratégiáinkat kidolgozni. Az egyik legfontosabb dolog annak tisztázása, hogy mik azok az okok, amelyek a jelenlegi állapotot eredményezték. E mellett a szakma szereplőinek döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, milyen célokat akarnak elérni, mire akarnak berendezkedni. Hiszen nem mindegy, hogy egy egész évet felölelő ellátási ciklusban gondolkodunk, vagy csak egy adott piaci időintervallumban.

A termelők elmondása szerint, amikor belevágtak a hagyma termelésébe, nem gondolták és nem tudták, hogy milyen problémákkal kell majd szembesülniük. A hagyma 15 évvel ezelőtt hazánkban még ipari növénynek számított, már azonban frisspiaci áruvá vált. A magyar termelésű hagyma egy 3-4 hónapot felölelő időszakban piacképes, a tárolási lehetőségek hiánya miatt hosszabb ellátási periódusra nem tudnak berendezkedni. Ezt azonban egyhangúan nem ítélik súlyos problémának, mivel úgy tartják, hogy az év többi időszakában hazánkba érkező olcsó import áruval szemben nem is lenne versenyképes a tárolási költségekkel terhelt hazai hagyma. Ezért tudomásul kell venni, hogy a magyar áru csak az év egy bizonyos időszakában elérhető, utána nyugodtan versenghet az import. 

A legfontosabb és egyben legérzékenyebb kérdésnek az árakat tartják. Szükséges lenne a piaci szereplők egy asztalhoz való ültetése és az érdekek egyeztetése., ezért azt kívánják elérni, hogy abban az időszakban, amikor a magyar áru hozzáférhető, a kereskedői oldal állítsa le az importot. A fórum zárásaként a termelői oldal egyhangú véleményt alakított ki azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon a hazai termelésfejlesztésre érdemes figyelni. A termelési stratégiát illetően az az álláspont alakult ki, hogy az ellátásnak a július-december közötti időszakra kell koncentrálnia.

agrotrend.hu / NAKlap