Kertészet

NAK: tisztább kép a meggypiacról

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzése szerint Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb meggytermelője, befőttmeggy-előállításban piacvezető. A meggy-termékpálya és a -piac hatékonyabb szervezése érdekében célszerű lenne a termelők és a felvásárlók közötti szerződéses kapcsolatot és a hosszabb távú megállapodásokat ösztönözni.

A teljes termelés alapján Lengyelország után a második helyen áll, egész Európát tekintve – Törökországot is figyelembe véve – pedig a 6. legjelentősebb ország, 13 ezer hektár ültetvényfelülettel és évi 60–80 ezer tonna meggyterméssel. A NAK álláspontja szerint a hazai piac szervezetlensége és szabályozatlansága miatt nem sikerült kihasználni ezt az előnyös pozíciót.

Az elmúlt években a meggypiacon tapasztalt kiszámíthatatlan, manipulatív ármozgások és anomáliák csökkentése érdekében az agrárgazdasági kamara 2015-ben intenzíven foglalkozott a piaci problémák lehetséges kezelésével. Ennek eredményeként 2015 őszén a Földművelésügyi Minisztérium vezetésével munkacsoport alakult az intézkedési javaslatok kidolgozására.

Már az első munkacsoporti ülésen kiderült, hogy az eredményes intézkedések egyik alapvető gátja, hogy alig ismert a magyar meggytermelés szerkezete. A 2001-es KSH ültetvényszerkezeti összeírás óta ugyanis nem állt rendelkezésre semmilyen naprakész és objektív adatbázis, ezért a NAK vállalta, hogy a falugazdász-hálózata segítségével 2016 elején elvégez egy reprezentatív felmérést. Így minden 1 hektár összes meggyterület feletti termelő táblánkénti adatait felmérték a falugazdászok.

A minta a teljes termőfelület több mint 90 százalékát reprezentálta, így átfogó és pontos képet lesz a meggyültetvények szerkezetéről. A felmérés márciusban lezárult, jelenleg az Agrárgazdasági Kutató Intézet dolgozik az adatok leegyeztetett szakmai szempontok szerinti kiértékelésén.

Továbbá a NAK szerint az elmúlt években kialakult meggypiaci helyzet rávilágított arra, hogy a meggy-termékpálya és a -piac hatékonyabb szervezése érdekében célszerű lenne a termelők és a felvásárlók közötti szerződéses kapcsolatot és a hosszabb távú megállapodásokat ösztönözni.

A szerződéskötést – mint mezőgazdasági piacszervezési eszközt – a KAP 2013-as reformja is szorgalmazza, amelyet a tejágazatban kötelezően, a többi mezőgazdasági ágazat esetében pedig opcionális elemként vezethetik be a tagországok.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés