2020.12.05., szombat , Vilma

Kertészet

2018. május 04. péntek • 08:02

Nem a szokásos ütemben haladtak, de már a zöldségek és a gazdálkodók is utolérték magukat

A hazai zöldségtermesztés 2018. január-április közötti helyzetét értékelte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A hajtatásban idáig komolyabb növényvédelmi probléma nem merült fel, a minőség is kiváló.

Időjárási körülmények

Az országos havi középhőmérséklet átlaga januárban +2,8°C volt, ami 3,8°C-kal magasabb, mint az 1981-2010. évek átlaga.  Februárban 0,8°C-kal, márciusban 1,5°C-kal volt alacsonyabb a havi középhőmérséklet átlaga, mint az 1981-2010. közötti időszakban. Még nem jelent meg hivatalos adat április hónapról, de egészen biztos, hogy hőmérséklet szempontjából melegebb lesz a 2017-es évinél.

Ha a csapadékot vizsgáljuk, akkor az 1981-2010. évi átlaghoz képest országosan mintegy 81 mm-rel volt több csapadék hullott, ami közel 90%-os növekedés. A január-március időszakban az országos átlag 172 mm volt – a január a megszokottnál szárazabb, a február és a március viszont lényegesen csapadékosabb volt. Az országos átlaghoz képest az egyes körzetek között nagy eltérések mutatkoztak (88 mm-284 mm). A talajnedvességet tekintve a 0-100 cm-es rétegben szinte az ország egész területén 100%-os telítettség alakult ki. Március végére a belvízzel borított területek nagysága 70 ezer hektár közelében volt, de szerencsére ez csak kisebb területeken érintette a kertészeti ágazatot.

Hogyan befolyásolta az időjárás a szabadföldi és a hajtató kertészek termelését az eddig eltelt időszakban?

Kevés szabadföldi zöldséget termesztünk „áttelelő” formában. Ilyen az áttelelő vöröshagyma (évi 300-500 hektáron), és az áttelelő fokhagyma (200-250 hektáron). A 2018. évben az állományok jól teleltek, a márciusban jelentkező nagy hidegek idején hótakaró borította a földeket, ami megvédte a növényeket a kifagyástól. Így a kedvező áprilisi időjárásnak köszönhetően várhatóan május közepén megkezdődhet szedésük zölden, mint főzőhagyma.

A márciusi hideg és főleg a sok csapadék hátráltatta a tavaszi munkákat. A megszokott március eleji-közepi időszaktól eltérően sok helyen csak március végén, április elején lehetett először rámenni a földekre. Ezért a gazdák a vetéssel ültetéssel nem tudtak a szokásos ütemben haladni. Így „csúszott” a hagymafélék, a zöldborsó, valamint a gyökérzöldségek vetése, valamintsok esetben nem az előre tervezett területre kerültek a vetőmagok. Szintén csúszott a korai síkfóliás zöldségnövények – a saláta- és káposztafélék – szabadföldi kiültetése.

Az április hónap már kedvezőbb volt hőmérséklet és csapadék tekintetében is, így április 10-15-től a munkák felgyorsultak. Az előbb említett kultúrák mellett elkezdődött a korai csemegekukorica vetése, szakaszosan a görögdinnye, paprikafélék, ipari paradicsom ültetése. Az április második felében az időjárás már kimondottan kedvező volt mind a növényi kultúrák, mind a munkavégzés számára, így a növények és a gazdálkodók is „utolérték” magukat és bíznak a következő hónapok kedvező időjárásában.

A hajtatás szempontjából a január-február kimondottan jónak mondható volt. Az időjárás az évszakhoz képest lényegesen enyhébb volt. Azonban ami még ennél is fontosabb, hogy jobbak voltak a fényviszonyok, mint a 2017. év azonos időszakában. A február utolsó dekádjában ez lényegesen megváltozott és a március mind fény, mind hőmérséklet tekintetében kedvezőtlenebbül alakult az elmúlt évinél. Ez főleg a hidegfóliás hajtatásban termesztett káposzta- és salátafélék ültetését hátráltatta. Ezért ezek a termékek csak a szokottnál később jelentek meg a piacon.

A fóliákban a melegigényes kultúrák kiültetése terv szerint megtörtént március vége és április 15. között. A húsvétig betakarított termések főleg termálvízzel fűtött üvegházakból származnak. Ebben az időszakban a belföldi igények 20-30 százalékát tudják a magyar termelők biztosítani. Április hónapban ez az arány fokozatosan növekszik, növényfajtól függően 40-70 százalékra. Május közepétől - november végéig a legtöbb zöldségfajból Magyarország szinte önellátó. A nyári-őszi szezonban import zöldség csak választékbővítés céljából jön be az országba.

Április hónapban jelentős importnyomás alakult ki a hajtatásból származó termékeknél (paprikafélék, paradicsom, uborka, salátafélék). Ennek következtében a termelői árak a legtöbb terméknél a 2017. évi árszint alatt maradtak.

A hajtatásban mindezidáig komolyabb növényvédelmi probléma nem merült fel, a minőség is kiváló. Az integrált-biológiai növényvédelem aránya évről évre nő, a hajtatásban 2018-ban már meghaladja a 70%-ot. Ez tovább javítja az élelmiszerbiztonságot, a termelők versenyképességét és az értékesítés biztonságát.

agrotrend.hu / fruitveb.hu - Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.