Nem tudnak korszerűsíteni a hazai szőlőtermelők

Borvidékenként változó a helyzet, de általában a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa (HNT) által ajánlott ár alatt, néhol még az önköltséget sem elérő árakon indult a szüret. A Kunsági borvidéken gondot okoz, hogy egyszerre, nagy tömegben érkezik a szőlő a feldolgozókhoz – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A költségnövekedés miatt pedig rosszabb pozícióba kerülnek a szőlőtermelők – fotó: 123rf

– A szőlőszüret esetében annyiban az almapiaci problémához hasonló a helyzet, hogy az alapanyag-termelő szegmensben csapódnak le az árgondok – nyilatkozta a lapnak Légli Ottó balatonboglári borász, a HNT elnöke.

– A 3200 hektáros balatonboglári borterület 70%-án a szőlőt az azt megtermelő gazdálkodó dolgozza fel.

A késztermék nem azé, aki termelte a szőlőt, és ha a borárában nem sikerül érvényesíteni a költségnövekedéseket, akkor az a szőlőtermelőre csapódik vissza

– fejtette ki az elnök.

A tokaji borvidékhez hasonlóan a boglári borvidéken is kezdeményezik a termelői pincék, közösségi feldolgozók létrehozását.

– Megoldás csak a saját feldolgozás arányának emelése lehet, de annak, aki a borászatba belevág, lényegesen nehezebb a helyzete, mint 30 éve – mondta Légli Ottó

A HNT-elnök tapasztalatai szerint heterogénebbek lettek az ültetvények, és akiktől nagyon alacsony áron veszik át a szőlőt, azok nem tudnak korszerűsíteni.

Így ott gyengébb minőségű a termés és ennek következményeként van, ahol az idei ár a tavalyit vagy az önköltséget sem éri el.

A költségnövekedés miatt pedig rosszabb pozícióba kerülnek a szőlőtermelők.

– Nehezíti az idei szüreti helyzetet, hogy az extrém időjárás miatt egyrészt korábban ért be a szőlő, másrészt

a különböző fajták nem a szokásos ütemben, egymás után, hanem "egymásra érve" kerültek szüretelésre alkalmas állapotba.

A feldolgozók erre a dömpingre nincsenek technológiailag felkészülve – mondta Zeisel László a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnökhelyettese.

agrotrend.hu / VG