Kertészet

Nincs annyi bioalma, mint amennyire kereslet lenne

A hagyományos almatermesztők évről évre küzdenek a nyomott árakkal és a beömlő importtal, a bioalmának viszont magas ára és biztos piaca van. Az osztrák és a német piac továbbra is keresi a magyar vegyszermentes gyümölcsöt. Egyelőre nem tudnak annyit termelni, mint amennyit el tudnának adni a hazai biogazdálkodók.

– Bár a darabszámot tekintve idén kevesebb alma termett, ám a méretük kompenzálja ezt, így ha a következő időszakban elkerülik a károkozók a gyümölcsöket, akkor jó lesz a biotermés – mondta Donka György, a biogazdák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesületének egyik vezetője.

Az eladáshoz a piaci kereslet biztosított, a gazdák pedig egyelőre egyenként, nem pedig közösen végzik az árusítást. Az egyesület ugyanakkor folyamatosan tájékoztatja tagjait, hogy az alma minőségétől függően milyen lehetőségeik vannak.

– A termelők a léalma kilójáért 45 forintot kapnak, a kockának és csipsznek valóért viszont már 120-at. A hűtőházi értékesítésre is alkalmas minőségért kilónként 140-160 forint körüli összeget fizetnek a kereskedők. Az almavelőhöz és a bébiételhez alkalmas alma ára még nem alakult ki – magyarázta Marján Zoltán, az egyesület másik vezetője.

A keresletet a növénynemesítők is követik, egyre több a betegségeknek ellenálló, rezisztens, toleráns fajta. Szőke Ferenc biogazda és gyümölcsnemesítő szerint megéri biotermesztést folytatni – Egyre inkább látjuk, hogy árban ez a gondoskodás megtérül. Hozzájön még egy kis támogatás, úgyhogy panaszra nincs okunk.

Fotó: 123RF

Kereslet van, alma már kevésbé

A nyugat-európai nagy feldolgozócégek ma már nem tartanak fent termelői kapcsolatot, az alapanyag-beszerzésüket stratégiai beszerzőknek adták ki. A szabolcsi biotermelőknek német és osztrák beszerzőcsapattal is van kapcsolatuk, illetve olasz érdeklődőik is vannak. Szeretnének velük üzleti kapcsolatba kerülni, ehhez azonban számukra vonzó árumennyiségre lenne szükség.

– Egyelőre nem tudunk annyit termelni, mint amennyit el tudnánk adni. A mai mezőgazdasági viszonyok között ugyanakkor még mindig reménykeltőbbek a kilátásaink, mint a konvencionálisan termelőké – mondta Donka György.

A termelők a külföldi értékesítés mellett azt is el szeretnék érni, hogy a hazai élelmiszerlánc 30 százalékát ők adják, hogy a bölcsődéktől kezdve a kórházakig az ő almájukat egyék a magyarok. Mint mondták: akkor úgy éreznék, még nagyobb igény van a biotermékekre.

agrotrend.hu / Kossuth Rádió – Hajnal-táj

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés